Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 23 (246. szám) - A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törv... - ELNÖK (Mandur László): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
3158 Számomra már teljesen világos - múlt héten még nem volt ennyire világos , hogy itt van egy közösség, vann ak érdekek, a földnek vannak tulajdonosai. Én nem ismerem részleteiben a helyi viszonyokat, de azt gondolom, hogy bizony erős nagy földtulajdonosok lehetnek ott, akik ellenállnak a közérdeknek - itt nyilván felvásárlásra kerültek a földek , és ezekkel nem bírunk. De ennek nem az a megoldása, hogy odateszek még pénzt, és megengedek olyan tevékenységet, ami nem logikus, ugyanis van egy nagyon fontos másik érdek, ez pedig a víz megtartásának az érdeke. Van az árvízapasztás, ez a nem is tudom honnan vett harmi ncnegyven éves árvízsűrűség. Emlékezzenek vissza 1998199920002001re: négy árvíz volt, egyre nagyobbak, és másról se szól a világ, mint arról, hogy a globális felmelegedés és a folyófeltöltődések következtében egyre magasabb... - mindig azt mondtuk, ho gy soha nem volt a valaha mért legmagasabbnál is magasabb. Ez nem követhető. Erre született meg a Vásárhelyiterv, ebben konszenzus volt, és most úgy érzem, hogy a Vásárhelyiterv lényeges elemét próbáljuk kivenni képviselői indítvány alapján. Azt gondolom , egy ilyen súlyú ügy mögött kormánytámogatásnak kellene lennie. Engem szomorúsággal tölt el, hogy ez így van. A másik dolog pedig az, hogy a környezetvédelmi bizottság döntött, szavazott arról, hogy bead egy módosító indítványt a 7. §sal kapcsolatban, de még nem adta be, gondolom, majd pótolni fogja, hiszen szavazás és jegyzőkönyv van róla. Nem is azt mondom, hogy teljes mértékben, mert ne vessük el, hiszen a többi... Én azzal a kezdeményezéssel, hogy mennyit adjunk aranykoronánként, az első olvasatra is egyetértettem, de kérem a képviselő urakat, a térségben érdekelt és a mezőgazdasághoz értő képviselőket, azt a butaságot már ne csináljuk meg, hogy elárasztandó területre vízérzékeny növényeket engedünk telepíteni. Uniós pénzek bizonyos dolgokra lehetnek. Én úgy emlékszem - évekig ezzel foglalkoztam , hogy ott kukorica, krumpli meg sok minden volt, gabona is volt. De nekem az képtelenség, hogy egy elárasztandó területre gyümölcsfát lehessen telepíteni, ami az első elárasztáskor tönkremegy. Ebben keressünk valamilyen kompromisszumot - úgy tűnik, a módosítás többi pontja rendben van , talán még van rá egy hetünk. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és a függetlenek soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre jelentkezett Ángy án József képviselő úr. Megadom a szót. Parancsoljon! DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz) : Egy javaslatot szeretnék - ahogy Katona képviselő úr jelezte - tenni arra vonatkozóan, hogy milyen módon lehet további lehetőséget kínálni a gazdáknak. Egyetértek azzal, hogy emelni kell az aranykoronánkénti kifizetési összeget, továbbá kapják meg a területalapú támogatást; ezen nincs vita közöttünk. Tehát ugyanazt a támogatást kapja, mint bárhol máshol az országban. Annak idejé n az volt a terv, hogy a nemzeti vidékfejlesztési tervben az agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedések zonális programjai közé bekerülnek ezek a területek mint speciális vízbázisvédelmi területek. A zonális programba bekerülvén normatív ötéves állami szerző dés alapján rendszeres kifizetést is kaphatnak még, ha előkészítjük ezeket a tározó területeket az AKGra. Az ÉTTrendszerbe illeszthetők lennének ezek a területek. Továbbá változatlanul fennáll a lehetőség, hogy ha valaki nem akar az ártéren belül egy ily en bizonytalan helyzetben gazdálkodni, az állam vagy megvásárolja tőle a földet - kisajátítja vagy piaci áron megvásárolja; egyébként a 9. § (3) bekezdése erről szól, tehát a törvény maga mondja, hogy ilyen lehetőség van, ha valaki nem akar ezzel az egész tortúrával foglalkozni , vagy meg lehet nézni a földcsere lehetőségét a Nemzeti Földalapból. Ez mindmind olyan lehetőség, ami a gazdálkodás és a vízügy közti konfliktust meg tudja oldani. Csak ezzel kéne foglalkozni, és nem az a megoldás erre, higgyétek el, hogy megszüntetjük a vízbázisvédelmi szempontból szükséges területeken az összes korlátozást, és csináljon mindenki, amit akar, mert ezek után gyakorlatilag ez van, és oda telepítünk vízérzékeny kultúrákat - tudván hogy elárasztjuk , ahol víz fog érke zni, majd utána kárpótoljuk az
