Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 14 (220. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HARRACH PÉTER (KDNP):
32 De a legfontosabbnak én azt látom - mert ez teremtheti meg a jogállam valóban hatásos fellépésének alapját , ha a demokratikus politikai erők közö tt létrejön az a párbeszéd és az az egyetértés, ami világosan jelzi a társadalomnak, hol van az a határ, amit senki nem léphet át, mi az a magatartás, mi az a megszólalási mód, mi a véleménynyilvánításnak az a formája, ami a demokratikus politizálás kerete ibe nem fér bele. Én bízom benne, hogy képviselő úr megszólalása segít abban, hogy az ellenzékkel ez ügyben párbeszédet és talán együttműködést lehessen kezdeni. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter úr. H arrach Péter frakcióvezetőhelyettes úr, alelnök úr következik napirend előtti felszólalásra, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából: “A közbiztonságról” címmel. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. HARRACH PÉTER (KDNP) : Tisztelt Elnök Asszo ny! Tisztelt Ház! Örülök annak, hogy több felszólalásban nem csupán a pénzügyigazdasági válság megoldásának próbálkozásairól esett szó, hanem a társadalmi válságról is. Annak is örülök, hogy sok átvett gondolatot találtam miniszterelnök úr szavaiban: munk ahelyteremtés, a rend kérdése - amit kedves nagypapájával kapcsolatban is említett - és a romaintegráció kérdése. Én ma a közbiztonságról szeretnék szólni, méghozzá a közbiztonságnak egy olyanfajta megközelítéséről, ami az átlagembert érinti, ami már nem p olitikai vagy nem ideológiai kérdés, hanem a mindennapok problémája. Példát is említhetnék. Talán hadd kezdjem azzal, amit mindnyájan ismerünk: egy családapa lemegy a boltba cigarettáért, két deviáns fiatalember ver egy harmadik embert, ő megszólal, és utá na őt rugdossák agyon úgy, hogy belehal. Ez olyan esemény, amely arra késztet minket, hogy itt a parlamentben se hagyjuk szó nélkül, és mint általános társadalmi problémáról szóljunk. (15.00) Szükség van a társadalom megtisztítására a garázda, deviáns elem ektől, szükség van a határozott rendőri fellépésre, és szükség van a gyors és szigorú ítélkezésre is. Talán emlékeznek még, hogy mi előálltunk egy olyan javaslattal, ami minket érint. A “három csapás” törvényre gondolok. Persze, hogy emlékeznek, hiszen les zavazták. Ma még sajnos sem a rendőrség nincs olyan állapotban, sem az ítélkező bíróság, hogy ezt a határozottságot és gyors, eredményes fellépést meg tudja valósítani. Egy másik példát is említhetnék, ami vidékről érkezik hozzánk. Naponta csoportosan, sok szor teherautóval járják a határt, és betakarítják a termést. Nem a sajátjukat persze, nem azokat, amiket ők ültettek vagy gondoztak, hanem azt, amit más. Nyilván ez nem olyan súlyú cselekmény, mint az élet ellen elkövetett, de ez ellen is fel kell lépnünk , mert a társadalom egészének az állapotát rontja, a társadalmi normákat semmibe veszi, félelmet, bizonytalanságot kelt, és egy ilyen országban nem jó élni. Mi pedig itt akarunk élni, a gyermekeink is, és azt szeretnénk, hogyha ez a mi hazánk nem ilyen len ne. Itt természetesen nem csak a szigor eszközével kell fellépni. Ez egy átfogó megoldást igénylő probléma. Természetesen egyik eszköz a munkalehetőség megteremtése, a foglalkoztatás növelése, egyúttal - és ez egy jól használt disztinkció - a foglalkoztath atóság megteremtése. Valamikor a diktatúra korában közveszélyes munkakerülésről beszéltek. A demokrácia világában ezt a fogalmat nem lehet használni, de a súlyos következményeit látjuk ennek a fajta magatartásnak. Ezért azt kell mondanom, hogy az irány nem rossz, amit az “Út a munkához” program megvalósít. Egy baj van vele, hogy az történt, ami több más törvénnyel is történni szokott, hogy amire megfogalmazódott és megvalósulásra került, addigra úgy felpuhult, hogy alig lehet ráismerni, száz sebből vérzik, és olyan terheket rak többek között az önkormányzatokra, amit nem könnyen viselnek.
