Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 23 (246. szám) - Tasó László (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Miért nem hagyják békén végre az állami vagyont, avagy meddig tart még a szándékos károkozás?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
3075 kialakításá ra és bővítésére, holott tudja mindenki, hogy a kihasználtságuk borzasztóan alacsony, és egyébként sem erre készültek valamikor. A terveik szerint, amelyeket már jól ismerünk, először a vadaskerteket, aztán a vadászházakat, wellnesscentrumokat, később ped ig az állami erdőket tervezik hosszú távú haszonbérbe adással kiszervezni. Úgy látszik, félelmünk igazolást nyert, nem férnek hozzá majd a helyi gazdák, a helyi termelők, és nyilvánvalóan senki sem fog hozzáférni az állami erdőkhöz kapcsolódó vadászati és idegenforgalmi bevételhez sem. Csak a feneketlen gyomrú klientúra fér hozzá mindehhez, minden földi és állami jóhoz. Mindeközben kizárják, sorompókkal és árkokkal akadályozzák az állami erdőkben rekedt embereket, gazdálkodókat, arcátlan módon mindent megpr óbálnak megtenni annak érdekében, hogy elhagyják az állami erdőket. Tisztelt államtitkár úr, néhány száz ember csak az, aki élvezi az állami erdők hasznát manapság, szinte magánbirtokként tekint rájuk, és úgy is kezeli őket. Alig száz ember lesz majd, aki bezsebeli a hasznát annak, amit 50100 éven keresztül a magyar emberek befizettek, és amit az állam saját költségén fenntartott. Ha a tervük sikerül, tisztelt államtitkár úr, akkor lehet, hogy tíz embernél sem lesz majd több, aki végül 50 vagy 100 éves sze rződés keretében a sajátjaként tudja be az állami erdőket. Érdeklődöm, hogy milyen kihasználtsággal működnek az állami pénzen létrehozott és felújított vadászházak és vendégházak. Érdeklődöm, hogy milyen forrásból készült el és készül a halápi erdészetnél, a Nyírerdő Zrt.nél a bagaméri 750 hektáros vadaskert. Érdeklődöm, hogy milyen forrásból alakítják át a központi irodaházakat luxushotellé és szállodává. Érdekelne, hogy tudjáke, éveken keresztül milliárdokban mérhető az a kár, amit a túltartott vadlétsz ám okoz az állami erdőkben. Valamikor történte ezzel kapcsolatban felelősségre vonás? Várom válaszát. (Szórványos taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak. DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Sajnálom, hogy ön itt a Ház statikai állapotáról filozofál, és a kormányt sértegeti ahelyett, hogy elolvasta volna a tisztelt képvisel ő úr az erdők védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényt, mert akkor nem tett volna fel ilyen kérdéseket, tisztelt képviselő úr. (Felzúdulás a Fidesz és a KDNP padsoraiban. - Az elnök csenget.) Ugyanis, ha figyelembe vesszük azt, hogy ön ilyeneket állít, hogy a privatizáció egyáltalán előfordulhat, akkor láthatóan képviselő úr nem olvasta el ezt a törvényt, mert szó nincs arról, hogy az állami erdők magánkézbe kerülhetnének. Az ön által felvetett tranzakciót ugyanis a törvény kimon dottan tiltja, állami erdők privatizációjára tehát nem kerülhet sor. Sőt, még vagyonkezelésbe, haszonbérbe is csak állami szerv vagy százszázalékos állami tulajdonban lévő gazdasági társaság veheti őket. Úgy tesz, képviselő úr, mintha ön erről nem tudna. H a tehát valaki nem állít valódit, vagyis hazudik, akkor egyáltalán nem a kormány, hanem ön megpróbál olyan rémhíreket terjeszteni, ami igen sajnálatos. Ha jól értem az ön kommunikációját, gondolom, az ön frakciója kényszeríti vagy készteti erre. A tartósan állami kézben maradó vagyonnal kapcsolatban vagy azt mondják, hogy vannak fejlesztések, vannak beruházások, és akkor privatizációra készülünk, ha pedig nincsenek ilyen beruházások, akkor úgy gondolják, hogy hagyjuk lerohadni az állami vagyont. Célszerű, h ogy most már tisztán lásson a közvélemény is e tekintetben. Ami a vagyonkezelőtől kapott tájékoztatást illeti, az arról szól, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedtek mind a vadászati, mind az ökoturisztikai igények. De gondolom, erről ön is tud. Mind a külföldi, mind pedig a belföldi vendégkörben az igényesebb minőségi szolgáltatásokat kívánják igénybe venni. A fejlesztésekhez pedig a piaci árbevételek magasabb szintje tartozik, ehhez kell pénzt adni. A magyar erdő- és vadgazdálkodás területén műk ödő állami társaságok csak úgy tudnak piacon és versenyben maradni, ha az európai konkurensek gyakorlatához hasonlóan pozitív és intenzív
