Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 23 (246. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Katona Béla): - KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
3056 foglalkoztatás problémáiban, illetve abban a biztonságérzetvesztésben és a jövő kiszámíthatatlanságának abban a tudatában, ami az utóbbi években megerősödött. Vessünk egy pillantást a jövő társadalmára is! Milyen társadalom várható? Itt engedjenek meg egy adatsort. Ha az iskolai végzettség szerinti gyermekvállalást nézzük, akkor azt látjuk, hogy az össztársadalom 1,3 százalékos teljes termékenységi arányszámot mutat, a középiskolai végzettségűeké 1,1 - ez a legalacsonyabb , és a nyolc általánost el nem végzetteké igen magas, 3 körül mozog. Feltesszük ilyenkor a kérdést: milyen lesz a jövő társadalma, hogyan érvényesül az élethosszig tartó tanulás eszménye akkor, amikor jelentősen nő az alacsony végzettségűek száma? De számunkra a kérdés úgy fogalmaz ódik meg: hol kell gyermekvállalásra ösztönözni - nyílván az alsó középosztálynál , és hol kell a megszületett gyermekek nevelésére koncentrálni? Mi végső soron a megoldás, amiben nekünk van szerepünk? Jó családpolitika, jó foglalkoztatá spolitika és értékcentrikus nevelés. Engedjenek meg egy európai példát, hogy ezzel érzékeltessem a teendőinket. Franciaországra gondolok. A francia eredmények azt mutatják, hogy 2006ban, 2007ben és 2008ban 2 egész körül volt az átlagos gyermekvállalás, és nemcsak a bevándorlók, hanem a bennszülöttek esetében is. Ez azt jelenti, hogy a társadalom már képes reprodukálni önmagát. Minek köszönheti a francia társadalom ezt az eredményt? Ha röviden akarnék fogalmazni, azt mondhatnám, hogy van választási szabad sága a családoknak és a nőknek, akik a gyermeket vállalják. Mert aki azt mondja, hogy én szülök háromnégy gyermeket, és otthon maradok velük, azt a francia társadalom biztosítja. Hogyan? Nagyon egyszerűen: a családi adózással, vagyis az eltartottak számát figyelembe vevő adórendszeri kedvezménnyel. Ilyen irányú kezdeményezést mi is benyújtottunk, és reméljük, hogy újból be tudjuk nyújtani, s akkor már nem fogják leszavazni. De szabadsága van annak is, aki azt mondja, hogy én dolgozni akarok és egyúttal gye rmeket nevelni. Ezt mivel biztosítja a francia családpolitika? A gyermekfelügyelettel, a napközi gyermekfelügyelet jó szervezettségével és a részmunkaidő biztosításával. Ennek a részleteiről sokat lehetne beszélni. Egy sok lábon álló, komoly családtámogatá si rendszer, egy jó családpolitika működik abban az országban, amelyik az európai trend ellenére biztosítani képes a társadalom reprodukcióját. A mi feladatunk - még egyszer - egy hatékony családpolitika, jó foglalkoztatáspolitika és értékcentrikus nevelés . Köszönöm a figyelmüket. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Katona Béla) : Köszönöm szépen. A kormány nevében megadom a szót Korózs Lajos államtitkár úrnak. Parancsoljon! KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm s zépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kérdezi képviselő úr, milyen lesz a jövő társadalma. Én azt gondolom, hogy a jövő társadalma ép lesz, egészséges lesz és kiegyensúlyozott lesz, de ennek érdekében valóban számtalan politikai dön tést kell meghoznunk. Én azt gondolom, hogy az ország népességfogyásának mérséklése, lehetőség szerinti megállítása egy olyan össztársadalmi érdek, amely minden kormány politikájában első helyen kell hogy szerepeljen. Vitathatatlan, képviselő úr, hogy a mu nkahely és a gyerekvállalás egyensúlyának megteremtése nagyon fontos determináció. Én nem osztom képviselő úrnak azt a véleményét, hogy elsősorban különböző adózási, adópolitikai ügyekkel lehet ezt befolyásolni, de a munkahely és a gyermekvállalási hajland óság egyensúlyának megteremtésével igenis lehet. Lehet a család és a munkavégzés összeegyeztetésével. Azt gondolom, hogy ebben számtalan előrelépés volt az elmúlt években, és reményeim szerint a jövőben is lesz. Aztán van még két olyan determináció, amely a népesség számát befolyásolja. Az egyik valóban a termékenység, a másik pedig a demográfiai öregedés. Mindkettőről néhány gondolatot engedjen meg, képviselő úr. Jelenleg durván 10 millióan vagyunk. Érdekes a képlet, hogy Magyarországon minden évben több f iúgyermek születik, mint leánygyermek, ennek ellenére a népesség úgy néz ki