Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 18 (245. szám) - A 2009-2014 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2003-2008 közötti időszakra szóló második nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentés, valamint a 2003-2008 közötti ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3007 felelevenítésének fontosságával, addig ugyanezen képviselői indítvány monokultúrás, nagyüzemi intenzív gazdálkodás felt ételeit kívánja elősegíteni. Az NKP a tájmegőrzés érdekében növelni kívánja a természet közeli mezőgazdálkodás szerepét, és egyben indítványozza az ide irányuló támogatások növelését. Ismét fel kell tenni a kérdést, hogy az előterjesztő komolyan gondoljae , amit leírt. Ha igen, akkor miért támogatja a Vásárhelyiterv végrehajtásának ellehetetlenítését? Az intenzív nagyüzemi mezőgazdálkodás természetesen jelentős műtrágya- és vegyszerhasználattal jár együtt. Ezek a vegyi anyagok egy elöntés során elsodródhat nak, a tározóba engedett vízben keveredhetnek. Ezzel veszélyeztethetik a már biogazdálkodással foglalkozók megélhetését, de mindez komoly környezetvédelmi és egészségügyi kockázatokkal is jár. Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyan is kell értelmezni akkor a ne mzeti környezetvédelmi program környezetbiztonságra és élelmiszerbiztonságra vonatkozó javaslatait? Igazak vagy nem igazak? Közben megmosolyogtató módon azon sajnálkozik az előterjesztés, hogy az utóbbi időben megnövekedett a vegyszerek és a műtrágyák alk almazása. Nos, akkor ne támogassák a Vásárhelyiterv ez irányú céljainak sutba vágását! Ez egy azonnali, ráadásul több célt is egyszerre megvalósító lépés lehet, amely gyors sikerélménnyel járhat még ebben a kormányciklusban, tisztelt képviselőtársam. Sajn álkozik az anyag a termőföld elsavanyosodása, nitrátosodása miatt is. Ennek megint csak a hagyonyos, extenzív kisüzemi gazdálkodási mód a gyógyszere; a talaj termőképességének javítása istállótrágyával és meszezéssel, és akkor majd jó minőségű élelmiszer á llítható elő, olyan, amely a fogyasztó egészségi állapotát nem rombolni, hanem javítani fogja, mert tápanyaghiányos földön csak tápanyaghiányos növény terem. (15.00) Márai Géza kutatásai is azt bizonyítják, hogy a nagyüzemi technológia alkalmazása miatt az élelmezési célú növények ásványianyagértéke 70 százalékkal csökkent. Ráadásul vegyszerek sokasága kerül be általuk az emberi szervezetbe, amelyek jelentős része ki sem ürül onnan. Mindez hiánybetegségekhez vezet, amelyek elterjedése szoros összefüggésben áll a mezőgazdasági használatú földek savanyodásának mértékével. Ezen betegségek közé tartozik a csontritkulás is mint népbetegség, amelynek a gyógyítása nehézkes és meglehetősen költséges, amelyet a központi költségvetés fejezeteiből, az Egészségbiztosít ási Alapból vagyunk kényszerűek finanszírozni. A nemzeti környezetvédelmi program többször is a célok között említi a területfejlesztés, az agrárpolitika és környezetpolitika megfelelő összehangolásával a vidék természeti és kulturális értékei védelmének, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatának elősegítését oly módon, hogy a vidéken élők számára megfelelő megélhetési színvonalat nyújtson. És valóban, a vidéki élet ereje abban rejlik, hogy a vidéken élők fenn tudjáke tartani magukat azo kból a mezőgazdasági és ehhez kapcsolódó feldolgozási, kereskedelmi, valamint tájfenntartó tevékenységekből, melyek még néhány évtizeddel ezelőtt is egyet jelentettek magával a vidékkel. A jelek viszont, tisztelt képviselőtársaim, elnök úr, arra utalnak, h ogy egy ilyen szemlélet Magyarországon egyelőre legfeljebb a kommunikáció szintjén létezik. Pedig az elnéptelenedő vidék földjei, vizei spekulánsok kezébe kerülhetnek, az eddigi zsebszerződések már 700 ezer hektár földet juttattak külföldiek kezébe. Ezért Magyarországnak is élnie kell a kettős szabályozás lehetőségével. Szélesíteni kell a kistermelői értékesítés lehetőségeit. Szélesíteni, de nem úgy, ahogy az most történik, hogy az adott kistermelő azon a településen értékesítheti közvetlenül az előállított portékáját, ahol éli az életét. És akkor képzeljük el, hogy azon szabolcsi kis faluban, ahol 300 portából 200on almatermesztéssel foglalkoznak, a faluban csereberélhetik egymás között az előállított, megtermelt almát, és azt külső piacon közvetlenül nem értékesíthetik. Ausztriában az egész ország egy egységes helyi piacnak lett nyilvánítva, így a kistermelő tudja a portékáját az ország egész területén kedvező versenyelőnnyel értékesíteni a nagy kereskedelmi láncolatokkal szemben.
