Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 18 (245. szám) - A 2009-2014 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat; a 2003-2008 közötti időszakra szóló második nemzeti környezetvédelmi program végrehajtásáról szóló jelentés, valamint a 2003-2008 közötti ... - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3005 jelenlegi helyzet és a jövőkép összekapcsolásához. Ez bizony nagy baj, tisztelt képviselőtársaim, és ennél még nagyobb baj az, hogy a hét és fél évnyi kormányzás után sem tudott a szocial ista kormányban megfoganni ez a jövőkép. De a legnagyobb baj az, hogy a napi kormányzási gyakorlat számos pontjában a korábbi környezetvédelmi programmal is szembemasírozott, és ennek a jelei érzékelhetők most is. A kezünkben tartott dokumentumnak, ne taga djuk el, vannak említésre méltó erényei: az áttekinthetőség, a magyar nyelv ismerete és helyes alkalmazása - ma már ez is nagyon nagy dolog , a természeti környezetért érzett felelősség, sőt a célok is helyesek, de ha tüzetesebben is belemerülünk, akkor s zembetűnő a mérőszámok hiánya, illetve mérhetetlen voltuk. Az utóbbiak hiánya, illetve az anyagi erőforrások szűkülése alapjaiban kérdőjelezi meg a program teljesíthetőségét. Hiányoznak belőle a használható környezeti információk. Ennek elsődleges oka - az anyag is vallja , hogy a természeti adatok környezetét jelentő külső adatbázisok, az alaptérképek, a nyilvántartások hozzáférése nem biztosított. A kormányszerveken belül, ha vannak is ilyenek, akkor pénzért adjákveszik egymás között. Ez a gyakorlat ped ig káros a nemzetgazdaság egészének teljesítőképességére, korlátozza az innovációs és kutatási potenciált, gátolja a térbeli gondolkodás elterjedését, összehasonlíthatatlan és elkülönült adatbázisok létrehozásához vezet - írja nagyon pontosan a most induló harmadik nemzeti környezetvédelmi program szövege. Egyszóval: egy egységes, a meglévő természeti erőforrásainkat és a velük szemben álló közösségi igényeket tartalmazó információs rendszer, digitális kataszter nélkül nem lehet stratégiai szempontból jól m egalapozott és meg is valósítható programot alkotni. (14.50) Ez az előterjesztés szinte utalást sem tesz arra, hogy miként valósul meg a környezetpolitika ágazati integrációja. De nem létezik olyan intézmény sem, amely képes lenne a környezeti, társadalmi és gazdasági kérdések együttes kezelésére. Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzünk hát meg néhány példát, hogy miként teljesültek, teljesülnek a környezeti célok és szempontok a kormányzati cselekvés színterén! A héten már beszéltem erről a kérdésről. Elnézést azoktól, akik ezt már hallották és hallgatták, de még egyszer nyomatékosan le kell szögezni azt, hogy a súlyos és nagyon súlyos aszálykáros évek száma a XIX. században mindösszességében 7, a XX. században pedig 14 volt, és az elmúlt 30 esztendőben már túl vagyunk a 8. aszályos esztendőn is. Néhány évtizeddel ezelőtt az emberi tevékenység által kiváltott globális klímaváltozást a távoli jövő egy lehetséges eseményének tartottuk. Ma olyan folyamatnak kell tekintenünk, amely már visszafordíthatatlanul kezdetét vette, és mélyrehatóan megváltoztatja a földi élet feltételeit. Globális viszonylatban már ma is 500 millió ember nélkülözi az egészséges ivóvizet, számuk 2025re a 3 milliárdot is elérheti. Az elmúlt 30 évre nézve 95 százalékos valószínűséggel állapíthat ó meg - és a tudományos akadémiák is egységesen kiálltak emellett , hogy globális felmelegedés állapítható meg, amely nem magyarázható természetes ingadozásokkal. Mindeközben a Föld népességének várható növekedése és az egy főre jutó energiaszükséglet eme lkedése csak súlyosbítani fogja ezt a helyzetet, és akkor mondhatjuk, hogy alkalmazkodás, alkalmazkodás, alkalmazkodás. Magyarországon nagyjából a globális felmelegedéssel azonos mértékű melegedéssel kell számolnunk, hazánk klímája az eddigi kutatási eredm ények alapján mediterrán jelleget fog venni; a jövőben magasabb átlaghőmérsékletekkel, kevesebb nyári csapadékkal és növekvő szélsőségekkel, köztük árvizekkel, szárazsággal, ennek következményeként gyakori vízkorlátozással. Az emelkedő hőmérsékletnek káros élettani hatásai lesznek, elsősorban a városlakókra nézve. A hőstressz fokozottan veszélyezteti a szív- és érrendszeri betegek állapotát, növekszik a bőrrákban és szürkehályogban megbetegedők száma.
