Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 18 (245. szám) - A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. JÓZSA ISTVÁN, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
2988 A törvényjavaslat tartalmazza továbbá azon szükséges módosítások átvezetését, amit elsősorban az akkreditálási eljárás egyszerűsítése, átláthatóbbá tétele indokol, valamint az akkre ditálással kapcsolatos díjrendelet felhatalmazó rendelkezésének pontosítását. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat elfogadásával olyan szabályozás kerülhet megalkotásra, amely megteremti az összhangot az uniós szabályozás és a hazai jogrendszer között. Megvalósul az EKrendeletnek a Nemzeti Akkreditáló Testület működésének megfelelő szakmai ellenőrzésére vonatkozó előírása is azáltal, hogy az akkreditálás szabályozásáért feladat- és hatáskörrel rendelkező gazdaságpolitikáért felelős miniszter látja el a testület törvényességi felügyeletét. Tisztelt Képviselőtársaim! Bízom benne, hogy az általános vitáról döntő bizottsági ülésen tapasztalható hangulat és az a tény, hogy az ellenzék nem ellenezte mereven a jogszabály, a törvény megalkotását, előrevetíti, h ogy egy konszenzusos törvény születhet meg rövidesen. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.) (13.20) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Tiszt elt Országgyűlés! Most a gazdasági bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, ötperces időkeretben. Megadom a szót Józsa Istvánnak, a bizottság alelnökének. DR. JÓZSA ISTVÁN , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. A két előterjesztés tartalmában szorosan kapcsolódik egymáshoz, de míg az előző egy általános érvényű és mondhatni, hézagpótló törvényalkotási folyamatot jelent, addig a most beterjesztett törvénymódosítás a Nemzeti Akkreditációs Testület szervezetéről, f eladat- és hatásköréről, valamint az eljárásáról 2005. évben megalkotott törvény módosításáról, azt hiszem, jó irányba mutat, de egy alapvetően rendezett helyzetet kíván talán pontosabbá tenni az európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban. A mag yar piacgazdaság kiépülésének, azt hiszem, nagyon emblematikus lépése volt, amikor köztestületként megalakult a Nemzeti Akkreditációs Testület, és ennek a köztestületi függetlensége, úgy gondolom, olyan érték, ami hozzá tud járulni a közbizalom megteremtés éhez, annak érvényesüléséhez. Erről az oldalról megközelítve tudom támogatni az előterjesztést, amely ennek nem mond ellen, szakmai segítséget és szakmai támogatást tud biztosítani a felügyelő szakminisztérium a Nemzeti Akkreditációs Testület működését ill etően, rendszeres, élő kapcsolat kialakítására ad lehetőséget az éves beszámolók, konzultációk törvénybe iktatásán keresztül. Úgy gondolom, hogy ez az egész működésnek előnyére válik. Azt az alapvető törvénymódosítást, ami lehetővé teszi, hogy a Nemzeti Ak kreditációs Testület az uniós feltételeknek megfelelően működjön, már egy korábbi törvényhozási szakaszban elvégezte a magyar parlament. Ennek megfelelően most van folyamatban, ez év őszén tudomásom szerint az európai felülvizsgálat, és a Nemzeti Akkreditá ciós Testület bekerül abba a legszűkebb európai körbe, amelyek a legmagasabb hatáskörrel tudnak eljárni az akkreditálás tekintetében. Említette államtitkár úr a díjrendelet megszabását. Azt hiszem, hogy inkább jószolgálati figyelemfelhívásról lehet szó. Eg yrészt amikor gazdasági válságot kell kezelni a kormánynak, gazdasági válságot kell leküzdeni a cégeknek, akkor nagyon fontos, hogy az ehhez szükséges akkreditálások mindig az aktuális, érvényes állapotot tükrözzék. Ez növelni tudja a magyar cégek iránti b izalmat, viszont azt is meg kell gondolni, hogy ilyen időszakban elképzelhető, hogy a korábban szokásos négyéves akkreditálási érvényességet érdemes lenne felülvizsgálni. Lehet, hogy bizonyos esetekben hároméves vagy kérésre soron kívüli akkreditálás is so rra kerülhetne, erősítve ezzel egyegy cég adott állapotát, illetve az eziránt megnyilvánuló bizalmat. Úgy gondolom, hogy egy friss akkreditáció minden cég piaci pozícióját javíthatja, ilyen értelemben a versenyképesség egy számottevő elemévé válhat.
