Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 18 (245. szám) - Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
2971 munkavállalói könyveknek és az alka lmi munkavállalásból élőknek a száma. Elhangzott már többször, hogy milyen magas a kézben levő alkalmi munkavállaló könyvek száma, de ehhez még hozzátársul az is, hogy így 2009ben a 2007. évihez képest is több mint 40 százalékkal nőtt az alkalmi munkaváll alás mértéke, és több mint 3 millió munkaórával dolgoztak többet így az emberek. Nos, ez együtt jár megítélésünk szerint a munkanélküliség növekedésével és azzal, hogy a munkavállalók nagyon nehéz helyzetben vannak, ha el akarnak helyezkedni. A benyújtott törvényjavaslat egyik célja a feketemunkavállalás, illetve a feketegazdaság visszaszorítása vagy kifehérítése lenne. Ennek a célnak így ebben a formában ez a törvényjavaslat nem fog megfelelni, különböző okok miatt, amelyekből szeretnék néhányat megemlíte ni. A törvényjavaslat a hatályos szabályozással ellentétben egyáltalán nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy kik lehetnek a most egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonynak nevezett foglalkoztatási formában akár a munkáltatói, aká r a munkavállalói oldalon, mert csak néhány korlátozó rendelkezést fogalmaz meg a javaslat. Így például azt, hogy természetes személy munkáltató kizárólag háztartási munka esetében lehet foglalkoztató, illetve nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatási munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor a munka törvénykönyve hatálya szerint történt már meg a foglalkoztatás. Ezzel teljesen egyetértünk, államtitkár úr, mert ez egyértelműen a munkavállaló érdekeit szolgálja, vagyis azt sz olgálja, hogy ha valakit már alkalmaznak egy feladat ellátására, ne legyen oka és joga a munkáltatónak felmondani akár a határozott idejű, akár a határozatlan idejű munkaszerződést, és helyette alkalmi munkavállalóként foglalkoztatni tovább a dolgozóját. E zzel teljesen egyetértünk. De hadd mondjam el, hogy mely dolgokat látjuk aggályosnak. Kezdjük mindjárt azzal, hogy a természetes személy kizárólag és csakis háztartási munkára vehet fel valakit egyszerűsített foglalkoztatási viszonyba. Ezzel akkor van prob léma, ami itt már elhangzott, a mezőgazdasági bizottság tagjai is emlegették, és korábbi vitáinkban is sokszor felmerült, amikor szüret van. Tehát innentől kezdve természetes személy csak akkor vehet fel valakit, mondjuk szüretkor, alkalmi munkára, bocsána t, egyszerűsített foglalkoztatási munkaviszonyra, ha vagy mezőgazdasági őstermelő, vagy pedig egyéni vállalkozó. Ellenkező esetben nem teheti meg. Most kérdem én: mit fog tenni, mondjuk, a munkaügyi ellenőrzés, ha az őszi szüretkor elindul a hegyoldalba ak ár a kommandósok vagy a vám- és pénzügyőrség alkalmazottaival együtt? Mi fog akkor történni? A másik aggályunk pedig az, hogy a ma még hatályos törvény szabályozza, hogy egyrészt a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltató, illetve - mint említett em - a köztisztviselők jogállásáról, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató csakis és kizárólag alaptevékenységen kívüli tevékenységre foglalkoztathat valakit ebben az alkalmi jogviszonyban. Ez a szabály most h iányzik a törvényjavaslatból. Aggályosnak tartjuk ezt. Csak nem olyan cél fogalmazódik meg vagy olyan koncepció, hogy esetleg az állami vagy önkormányzati intézményekben, óvodákban, iskolákban, egészségügyi, szociális intézményekben alkalmi munkavállalókén t foglalkoztassák ezentúl azokat, akik eddig hivatásszerűen látták el munkájukat? Ezzel egyáltalán nem tudunk egyetérteni, mert ha ez a szándék, akkor ez egyáltalán nem szolgálja a munkavállalók érdekeit, dolgozzanak akár polgármesteri hivatalban, akár óvo dában. Továbbra is ragaszkodunk ahhoz, hogy a törvénynek ez a szabálya az új törvényben is elfogadásra kerüljön. A törvénytervezet szerint, ha végignézzük, hogy milyen időket vagy időtartamokat dolgozat valaki az egyszerűsített foglalkoztatási formában, ak kor itt eltérő szabályok vannak. Ezzel így önmagában nem is lenne probléma. A probléma azzal van, hogy a szabályok időnként ellentmondanak egymásnak. Szeretném felhívni, mondjuk, arra a figyelmet, hogy mi van a szabadság ügyében. Teljesen érthetetlen számu nkra, hogy a törvényjavaslat szerint szabadságot kell biztosítani a munkavállalónak, de ha a törvényjavaslatban az szerepel, hogy legfeljebb öt egymást követő naptári napon lehet alkalmi munkát végezni, akkor valaki magyarázza már meg nekem, hogy ezután mi lyen szabadság illeti meg a munkavállalót. Ugyanis a munka törvénykönyve jelenlegi szabályai szerint a szabadság a következőképpen néz ki: 25. életévétől 21 nap szabadság jár a
