Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 17 (244. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi …… törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2887 bővülése - vezet be, illetve módosít, amelyeknél felmerülhet a hosszabb felkészülési időt lehetővé tevő későbbi hatálybalépés. E körben három körülményt kellett mérlegelni a hatálybalépés megállapítására vonatkozó javaslatnál. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy az új vagy megváltozott rendelkezések a bíróságok, az ügyészségek, az ügyvédek, a közjegyzők és minden érdeklődő számára az előkészítés időszakában folyamatosan követhetők voltak az Országgyűlés és az igazságügyi tárca honlapján, ezért a fő szabály szerinti hatálybalépésig hátralévő néhány hónap os felkészülési idő elégséges a még hiányzó ismeretek megszerzésére. Az állampolgárokat mint jogalkalmazókat alapvetően érintő jogintézményeknél a jogbővítő hatású rendelkezések minél előbbi hatálybalépése indokolt. Az új Ptk. szabályozásának egyik alapvet ő célkitűzése a kiszolgáltatott helyzetben lévők jogi pozíciójának javítása. E cél érdekében például az új Ptk. a cselekvőképesség tekintetében átfogó reformot irányoz elő, a nagykorú személyeknél a cselekvőképtelenség kategóriájának megszüntetésével által ánossá teszi a cselekvőképesség ügycsoportok szerinti korlátozását, továbbá a fogyasztók tekintetében az általános szerződési feltételek szabályozását kiegészítette, a fogyasztói szerződés új fogalmának meghatározása mellett az alkalmazásának szabályait me ghatározott relációban kiterjesztette. Az állampolgárok érdeke amellett szól, hogy e rendelkezések minél előbb hatályba lépjenek. Az más kérdés, hogy például a cselekvőképességi szabályok tekintetében hosszabb átmeneti időszakra kell felkészülni. Ez azonba n már nem érinti azt a tényt, hogy a Ptk. hatálybalépésétől kezdődően nagykorú személy nem helyezhető cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, és a korábban cselekvőképtelenné nyilvánított személyek a hatálybalépéssel átmeneti időre, a felülvizsgálatukig általános érvényű korlátozó gondnokság alá kerülnek. A hatálybalépés későbbi időpontban való megállapítása az állampolgárokat érintő, de nem kizárólag jogbővítő hatású szabályozásnál indokolt. Idetartoznak jellemzően a gazdasági forgalomban tömegesen előfo rduló biztosítási szerződések szabályai, amelyeknél a fogyasztói, igénybevevői kör és a szolgáltatást nyújtó felkészülés egyaránt szükséges. Tisztelt Országgyűlés! A hatálybalépés szempontjából külön megítélést igényelnek a Ptk. szerinti nyilvántartásokra vonatkozó szabályok. Itt alapvetően a jogi kényszerre és a nyilvántartás kialakíthatóságára vonatkozó szempontokat kellett megvizsgálni. (10.20) A nagykorú személy döntéshozatalát elősegítő jogintézmények körében a nyilvántartás kialakítása és működtetése nem halasztható későbbi időpontra. A kapcsolódó szabályokkal egyidejű, vagyis a főszabály szerinti hatálybalépés szükséges. Ugyanez vonatkozik az alapítványok nyilvántartásba vételére is azzal, hogy a kérelem elektronikus úton történő előterjesztése, valam int az elektronikus adatszolgáltatás a megvalósítás időigényessége miatt csak későbbi hatálybalépéssel valósítható meg. A felkészülés időigényessége indokolja a házassági vagyonjogi szerződés, továbbá az általános meghatalmazás elektronikus nyilvántartásár a vonatkozó rendelkezések későbbi hatálybalépését, azonban ezek tekintetében a Ptk.beli szabályozás nem teszi szükségessé a nyilvántartás korábbi létrehozását. A zálogjogi nyilvántartás tekintetében ehhez a szemponthoz járul még az is, hogy nem lenne céls zerű a 2009 szeptemberében megújuló szabályok rövid időn belül történő újabb módosítása. Tisztelt Országgyűlés! Az új Ptké. szerkezete, felépítése a használat megkönnyítése érdekében továbblép a hatályos Ptké.n. A hatályos Ptké. a Ptk. alkalmazásá val kapcsolatos rendelkezések, illetve az átmeneti rendelkezések tekintetében követte a Ptk. szerkezetét. Az új Ptké., a Ptk. könyvenkénti felosztásban, a könyveken belül pedig a paragrafusok sorrendjében az egyes nagy, tematikus egységek szerint tartalmaz za egymást követően az adott egységre vonatkozó végrehajtási, a felhatalmazó, az átmeneti és a módosító rendelkezéseket. Ez a szerkezet jelentősen megkönnyíti a
