Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 16 (243. szám) - A minősített adat védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ):
2846 kimondva már léteztek, amelyekre fölhívtuk a figyelmet, azok megoldását bizony most sem tartalmazza ez a szabályozás, ezekben az ügyekben nem teremt alapvetően új helyzetet. (22.20) Van elmozdulás, de álláspontunk szerint nem megfelelő még ez a szabályozás a nyilvánosság szempontjából, illetve a titokvédelemmel összefüggő büntetőszabályok tekintetében még mi ndig túlontúl abba az irányba megy el a szabályozás, hogy a nyilvánosság hívei vagy pedig a közérdekből a nyilvánosságot biztosítani szándékozó újságírók, oknyomozó újságírók tekintetében büntetőszankciókat helyez kilátásba olyan esetben is, amikor szerint ünk ez nem indokolt. Éppen ezért adtunk be Pető Iván képviselőtársammal több mint 30 módosító javaslatot a törvényjavaslathoz, mert úgy gondoljuk, hogy ennek a törvényjavaslatnak nagyon fontos pontjain változtatásokra van szükség. Mi legalább 30 ilyen pont ot találtunk, amire fel kívánjuk hívni jogalkotó társaink, a két nagy frakció figyelmét, bízva abban, hogy ezek közül lesz olyan, amit elfogadnak. Ha mindet elfogadnák, természetesen az alapvetően számunkra egy új helyzetet teremtene a törvény támogathatós ága tekintetében. Fontosnak tartom, bár ilyen késői órán vitatkozunk erről a kérdésről, de nem egy súlytalan ügyet tárgyal a Magyar Országgyűlés. Fontosnak tartom fölhívni ennek a törvényjavaslatnak a vitája során a figyelmet arra, hogy bizonybizony jogal kotó munkánk során itt az Országgyűlésben nemegyszer találkozunk olyan szabályokkal vagy engedünk át olyan törvényjavaslatokat, amelyek alapvetően befolyásolják a nyilvánosság kérdéseit. Miközben gyakran beszélünk, egyre többet beszélnek a különböző pártok , kormányzati szereplők arról, hogy a közélet tisztasága érdekében a korrupcióval szemben föl kell lépni, aközben bizony születnek olyan szabályozások, amelyek nem feltétlenül ebbe az irányba hatnak. Nem olyan régen, pár nappal ezelőtt fogadta el az Ország gyűlés a T/10812. számú törvényjavaslatot, amely a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi törvényt módosította, és ennek a törvényjavaslatnak a részeként sikerült újraszabályozni azt, hogy a cégjegyzékekben milyen adatokat tüntetünk föl, pontosabban a fel tüntetendő adatok tekintetében egy szűkítést alkalmazott a jogalkotó oly módon, ami szerintem alapvetően megnehezíti a tényfeltáró újságírást. Hiszen tudható, hogy korrupciós ügyek vagy gazdasági visszaélések tekintetében egy alapkérdés, hogy sikerüle föl tárni a céghálót, sikerüle megismertetni, szembesíteni a különböző szereplőket azzal, hogy milyen érdekkörök vannak egyegy érdekcsoport mögött, és e tekintetben az a szabályozás, amit az Országgyűlés elfogadott, bizony szerintem nem előrelépés, hanem ink ább hátraarc. Rátérve a szabályozásra, a mostani szabályozásra, azt gondolom, módosító javaslataink részletes vitában történő ismertetésekor lesz mód arra, hogy egyenként kitérjünk azokra a szabályokra, amelyeket mi megváltoztatni kívánunk. Fontosnak és ki emelendőnek tartom a Btk.hoz kapcsolódó módosító javaslatunkat. Itt egy alapvető szemléletváltást szeretnénk. Azt szeretnénk, hogy a titok természetesen élvezzen védelmet, a titokgazdának felelőssége a titok védelme és a titok védelmének biztosítása, ugya nakkor ha a titok kikerül a titokgazda látóköréből, illetve nyilvánosságra kerül, ott elsősorban a titokért felelős szereplőket terheli a felelősség. Mi azt gondoljuk, hogy léteznek olyan ügyek, amikor felelősségre vonható akár az a civil is, aki tudatosan olyan titkot visz ki, amely esetében nem fedezhető fel a közérdek alapvető sérelme, ugyanakkor lehetnek, és a történelem és a sajtótörténet alá is támasztja, mutatja és be is mutatható ezen keresztül, hogy bizony számtalan esetben a közérdek szempontjából igenis a nyilvánosságra hozatal volt érdek. Az államnak van egy általános gyakorlata, függetlenül attól, hogy éppen milyen kormány van: jellemző az, hogy szeret túltitkosítani, szeret olyan iratok esetében is mintegy biztonsági megoldásként minősítéseket alkalmazni, ahol azt gondolja, hogy az a jobb, ha akár a döntéselőkészítés fázisába, akár a későbbiek során nem kap nyilvánosságot, nem válik a közbeszéd tárgyává, miközben azt gondoljuk, hogy a vélemények ütköztetése, egyegy ügynek vagy egy
