Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 16 (243. szám) - A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törv... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÁRPÁTI TIBOR (MSZP):
2843 földet, amely a környezetében van, mert nincs más lehetőség, munkahely, és jön valaki, és olyan dolgokat mond, amit még nem látott, csak ilyen tanulmányokban van leírva, Tudományos Akadémia, különböző egyesületek, szervezetek által, de még nem látta, hogy ő abból hogyan fog holnap jóllakni, a gyermekét fölnevelni, akkor hiteltelenné válik minden, és szitokszóvá válik a környezetvédelem! Egy élő példát hadd mondjak! Mátészalka térségében építenek egy tározót, hogy majd védje Szolnok lakosságát, hogy át ne szakadjon a gát. Abszurd példát mondok, két szélsőséget. Igénybe veszik az ott lévő gazdák földjeit, de nem sajátítják ki, hanem azt mondják, ho lnaptól majd korlátozzuk, hogy te itt mit végezhetsz. Igaz, hogy neked ehhez van tapasztalatod, gyakorlatod, gépparkod, erre készültél, ezt tanultad, de holnaptól te nem ezt fogod csinálni, hanem tájgazdálkodást, mert abból biztos jobban meg fogsz élni. Ez t így nem lehet eladni! A legnagyobb probléma az, hogy érzéketlenül, valami elvont álomvilágban élve akarjuk megfogalmazni, hogy mit kellene csinálni. Mutassanak egyetlenegy tájgazdálkodási példát a tározókkal, a tározók térségében, amely jobb, amely működ őképes! Biztos vagyok benne, hogy az ott élő emberek nem ellenségei saját boldogulásuknak, jövőjüknek, rögtön utánozni fogják, vagy azt mondják, el fogjuk fogadni. Ma nincs olyan tájgazdálkodási minta ezekre a térségekre, amely azt az álláspontot képviseli , vagy azt a meggyőzést akarja adni, hogy igen, ez jobb, mint a másik. Én ott élek abban a térségben. Nagyon sajnálom, hogy nincsenek itt azok a képviselők, akik a gazdák érdekeit akarják mindennap védeni, és nem igazán a nagy intenzív gazdálkodás jellemző erre a térségre, hiszen a mi térségünkben is az Ecsediláp lecsapolt fölső részén van ez a gazdálkodás, ahol igazán nagyüzemi gazdálkodásokat nem is nagyon lehet végezni, de az ott élő emberek meg akarnak élni. Én úgy gondolom, hogy a Vásárhelyiterv tová bbfejlesztéséről szóló törvénynek pontosan az egyik legnagyobb problémája az, hogy amit kitűzött, az ma megvalósíthatatlan. De én leszek az, aki leginkább szorgalmazom azokat a javaslatokat, elképzeléseket, amelyeket itt megfogalmaztak, csak akkor gondolju k végig; alternatívák vannak, sajátítsuk ki azt a több ezer hektárt, amelyet gáttal körbeveszünk, és korlátozni akarjuk a termelést, majd mondjuk meg, ha kisajátítottuk, hogy itt ezt lehet ezután végezni, és keressünk bérlőt, aki ilyen feltételekkel műveli . A másik lehetőség pedig az, hogy ezeknek az embereknek azt mondjuk, hogy bemutatjuk itt nektek egy területen, hogy mit lehet csinálni, és bebizonyítjuk, hogy ebből jobban fogtok megélni, művelni tudjátok, és akkor ők majd ezt belátva saját maguk fognak á tállni erre a rendszerre. (22.10) De jelen pillanatban, a mostani formájában ezeknek az embereknek, akiknek ott földjük van, a legnagyobb hátrányt fogja jelenteni, ha ezt rájuk kényszerítjük. Mert ők egy 915 aranykoronás területen - ahol amúgy is nagyon n ehéz a megélhetés , amelyet időként most is elönt a víz, műtrágyázzák, de kijön minden évben, mint mondjuk, a Kraszna és egy másik folyó, mert ha gátat építenének, máshol törné át a gátat az országban, és esetleg nagyobb károkat okozna; ők megszokták, hog y évente néha egyszerkétszer víz van, nem pusztul el a fa. Nagyon sok minden nem igazolja a környezetvédők állításait, csak azt látják, hogy ebben a környezetben nekik meg kell élni, és tovább akarják korlátozni a megélhetésüket. Azt hiszem, hogy talán ha ezeket a törvénymódosításokat elvégezzük, akkor azt a legkisebb mértékű együttműködést megnyerjük ezektől az emberektől, hogy segítsenek ennek a megvalósításában, és adott a lehetőség hozzáértő környezetvédőknek, tudósoknak, szake mbereknek, hogy bebizonyítsák, hogy az így kialakított területen egy jobb gazdálkodási formát lehet - szakítva a hagyományokkal - megteremteni. Azt hiszem, az ott élő emberek boldogok lesznek, ha ezeket a lehetőségeket megkapják. De nem lehet először azt m egcsinálni, hogy most lehetetlenné teszem az életedet annak a reményében, hogy majd később, meg fogod látni, évek múlva jobb lesz. Itt az embereknek mindennapi megélhetési problémáik vannak, és ezt féltik. És oly mértékben féltik, hogy a fizikai erőszak al kalmazásáig is eljutnak a megakadályozására ennek a létesítménynek az elkészítéséhez, vagy pedig a legkisebb mértékben akarják megengedni, hogy elvegyék a földjüket,
