Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 16 (243. szám) - A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosításáról szóló törv... - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - VELKEY GÁBOR (SZDSZ):
2839 szükséges lenne ahhoz, hogy kormányzati forrásokból is érvényesüljenek azok a programok vagy a megvalósulását segítsék a programoknak, amelyekr e szükségünk lenne. Én tehát az 1. §ban megfogalmazott szemléleti iránnyal nagyon egyetértek, csak ezzel teljesen ellentmondásban van a napi gyakorlat akkor, amikor a költségvetésről szavazunk, vagy a módosító javaslatokról szavazunk, vagy amikor a környe zetvédelmi tárca költségvetését beterjeszti a kormány, illetve amit aztán nyilván a parlamenti többség elfogad. A 2. § szintén helyes irányba megy. Az egyszeri kártalanítás vagy kártérítés mértékét indexálja, teljesen jogos igény. Valóban indokolt, jogos a z érdeksérelem megjelenítése, és ennek a megoldására tett lépés. Nincs vitám ezzel. Azt gondolom, ebbe az irányba kell lépni. Ugyanezt gondolom különben a 3. §ban megfogalmazott javaslatokról, amelyek a tulajdon, illetve a vagyonkezelés ügyét próbálják re ndbe tenni, és felelőst vagy gazdát adnak a létesítményekhez. A 4. § szerintem ebbe a jogszabályba közvetlenül nem illeszkedik, hiszen ma is megvan a lehetősége annak, hogy közcélú, közhasznú foglalkoztatással árvízvédelmi és egyéb területeken érdemben bőv ítsük a foglalkoztatást. (21.50) Az, hogy erre ebben a módosításban is felhívják külön a figyelmet, inkább helyes, mint kifogásolható, vagyis alapvetően támogatható. A kritikus pont valóban az 5. és a 6. §, amelyre képviselőtársaim is felhívták már a figye lmet, és én is szeretném megemlíteni, hogy a jövő nemzedékek biztosa is erre a két paragrafusra koncentrál a kritikai észrevételeiben. Ha tehát az előterjesztők elfogadnák kompromisszumként a jövő nemzedékek biztosa által is megfogalmazott és majdan a körn yezetvédelmi bizottság által is benyújtandó módosító javaslatokat, semmi gondom nem lenne az előterjesztéssel, mert ezek a benne rejlő előrelépések helyes irányt fogalmaznak meg. Szomorúan hallottam azonban a környezetvédelmi bizottságban, hogy bár nem egy értelműen kimondva, de a kérdésemre, amelyben megfogalmaztam azt a kérdést, hogy miként vélekednek a konkrét módosító javaslattal kapcsolatban, amely a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hivatalából származik - itt előttem már ismertették, én is majd ut alok rá , egyértelmű nem volt a válasz. Ha így és ebben a formában nincs kompromisszum, meggyőződésem szerint ez valóban súlyos visszalépést jelent, súlyos kockázatokat jelent, és alapvetően ellenkezik a módosítási irány a Vásárhelyiterv eredeti célkitűz éseivel több szempontból is. Helyesen fogalmazták meg képviselőtársaim a kritikát, amikor csak az árvízvédelmi célú megvalósítással próbálja a szöveget módosítani az előterjesztő. Ez természetesen azt jelenti, hogy az egyéb tájgazdálkodási irányú célokat m ellékesnek tekinti. Egyetértek azzal az elemmel, amely az egyszeri kártalanítás összegét rögtön megemeli. Helyesnek gondolom azt a logikát is, amely, bár konkrétan nem hangzott el a bizottsági ülésen, de felvethető, hogy az állami földeket érintő földcseré vel azokat a gazdákat, akik nem akarnak a gazdálkodásban érdemben váltani, közvetlenül is lehet kártalanítani. A kisajátítás elhangzott a bizottsági ülésen is, ez nagy területek esetén költségvetési forrásokat igényel. Szerintem a földcsere részben ezt a p roblémát kezelheti, amit használni lehetne. A legkritikusabb kérdés a 6. §, ezt részletesen ismertette Katona Kálmán. Úgy gondolom, az a változtatás, amely a Vásárhelyiterv lényegét veszi ki a javaslatból, nem elfogadható. Nem elfogadható, hogy folyamatos támogatás járjon azoknak a gazdáknak, akik ezen a területeken gazdálkodnak, nem elfogadható, hogy a kemikáliák használatát engedélyezik, nem elfogadható, hogy a monokultúra és az intenzív gazdálkodás irányába hagyják továbbmenni a termelést, amelyik nincs összhangban az ezeken a területeken hagyományos tájgazdálkodással, amit preferálni kívánt volna az előterjesztés, eredendően a Vásárhelyiterv, szerintem helyesen és jó irányban.
