Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 16 (243. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BENCSIK JÁNOS (Fidesz):
2822 És most érkeztünk el a hazai energiatükör legsötétebb pontjához, amely szerint a háztartások és a szolgáltatások 2007. évi végenergiafelhasználásában a földgáz teljes részesedése elérte a 73 százalékot, tehát a teljes e nergiaforrás közel háromnegyedét. Mindez annak tudható be, hogy a közvetlen fűtési célú gázigényen túl a felhasznált villamos energia egyharmada is gázalapon kerül előállításra, és a távhőszolgáltatás legnagyobb bázisai is a földgázra támaszkodnak. Tisztel t Országgyűlés! A tükör tehát azt mutatja, hogy a hazai primerenergiafelhasználási szerkezetben a túlsúlyt a földgáz, az energiafelhasználói struktúrában pedig a háztartások és a szolgáltatások képezik. Miután a villamos energia előállításában részt vevő hazai erőműpark a primer energia vonatkozásában színesebbnek mutatkozik, és a villamos áram esetleges importja több oldalról is biztosítható, ezért a lakosság fűtési célú energiaellátása jelent kiemelkedő kockázatot. Ezen a területen kell elsődlegesen szer epet kapnia az ellátásbiztonságnak. A felvázolt túlsúly miatt az energiatakarékosság, energiahatékonyság, valamint a megújuló energiák által nyújtott lehetőségeket az épületek energiaellátásában indokolt fokozatosan érvényesítenünk. Az egyik feladat az épü letek hő- és villamosenergiaigényének csökkentése építészeti és épületgépészeti beavatkozásokkal, a másik feladat pedig az energiaigények hatékonyabb ellátása hagyományos primer energiákkal és növekvő arányban megújuló energiákkal. A már hivatkozott energ iatükör ezen a területen sem mutat túlságosan kedvező képet. Bár a hivatkozott idősávban Magyarország megújulóenergiarészesedése a 2,4 százalékos arányról közel megduplázódott, és 2006ban már 4,6 százalékos részesedést mutatott, az elmúlt esztendőben már megközelítette az 5 százalékot, annak belső szerkezete több mint lesújtó. Több mint 90 százalékát biomassza, zömében fa a vele együtt járó erdőpusztítással jelenti, ráadásul rossz hatásfokú villamos erőművekben. A hulladék biomasszák hőtermelési célú felh asználásában ugyanakkor nagy lehetőségek állnak előttünk. Az ország földgázigényének akár 10 százalékát ki lehet váltani a biomassza megfelelő, elsősorban hőenergiaelőállítási célzattal történő felhasználása során. Tisztelt Képviselőtársaim! Hasonló a hel yzet a geotermikus energia vonatkozásában is. A területen meglévő lehetőségeink töredék részét aknázzuk ki. Az ország primerenergiafelhasználásának mindössze 0,4 százalékát adja e környezetbarát energiahordozó. Átgondolt, alapvetően hőellátási célú haszno sításával az ország földgázigényét közel 10 százalékkal lehetne csökkenteni, hozzáadva a biomassza 10 százalékát, illetve az energiahatékonysági fejlesztések, épületkorszerűsítéssel kapcsolatos megtakarítások 20 százalékát, ez összességében 40 százalékkal lenne képes csökkenteni az ország földgázigényét, és ezáltal a kitettségét is Oroszország viszonylatában. Ismét csak halkan jegyzem meg: az eddigi tapasztalatok alapján az adott termálvízmennyiségből villamosenergiatermelésre csak mintegy fele hőt haszno síthatunk, mint ha azt hőellátásra hasznosítanánk. A termálvízzel megvalósuló geotermikusenergiahasznosításnak több mint 50 esztendős múltja van Magyarországon. A felhasználás legfőbb területei, ahogyan azt Podolák elnök úr is említette, a növényházi kert észet, de ezen túlmenően a közösségi távfűtés is. A hasznosítók körében alapvetően magyar tulajdonban lévő kis- és középvállalkozások, illetve önkormányzatok találhatók. A geotermikusenergiahasznosítás alapját a Kárpátmedence kedvező hidrogeológiája, ill etve földi hőáramának az átlagosnál magasabb értéke adja. Nekünk tehát nem kell nagyon mélyre fúrnunk ahhoz, hogy elegendően magas hőmérsékletet találjunk, ráadásul sok helyen számíthatunk az egyik legjobb hőszállító közeg, a víz jelenlétére. (Az elnöki sz éket Pelczné dr. Gáll Ildikó, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A jelenlegi ismereteink alapján a hőmérséklet és a hasznosítási kockázat alapján három, egymástól viszonylag jól elkülöníthető mélységközt lehet megállapítani. A 400 méterig terjedő mélys égből kinyerhető földhő csak jelentős segédenergia felhasználásával tehető alkalmassá fűtésre, de a decentralizált fűtési rendszerekben kielégítő hatásfokkal hasznosítható. Ennek köszönhető a
