Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 16 (243. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - PODOLÁK GYÖRGY, a gazdasági és informatikai bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
2817 Most pedig soron következik a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A gazdasági bizottság önálló indítványát T/9952. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/9952/1. számon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Podolák György képviselő úrnak, a gazdasági bizotts ág elnökének, a napirendi pont előadójának. Képviselő urat illeti a szó. PODOLÁK GYÖRGY , a gazdasági és informatikai bizottság elnöke, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A bányászatról szóló 1993. évi törvény m ódosításáról szóló T/9952. számú törvényjavaslat célja, hogy a geotermikusenergiakutatással, kinyeréssel és hasznosításával kapcsolatos szabályozás korszerűsítésével hozzájáruljon Magyarország geotermikus energiában rejlő lehetőségeinek a jobb kihasználá sához. Magyarország kiemelkedő geotermikus adottságai ma már közismertek, termálvizünk meghatározó nemzeti kincsünk, több évtizedes hasznosítása alapozta meg legjelentősebb gyógy- és termálfürdőink, kertészeti nagyüzemeink határon túli hírnevét, gazdaságos működését és a vidék megtartóerejét. A geotermikus energia nagy mennyiségben rendelkezésre álló hazai energiaforrás, ezért nagyobb arányú felhasználása csökkentheti az import energiahordozóktól való függést. Látnunk kell ugyanakkor azt is, hogy a geotermi kus energia felhasználása terén nem használjuk ki a lehetőségeinket. Egyes tanulmányok, szakértői számítások alapján akár tízszeresére, 50 petajoulera is lehetne növelni a geotermikus energia felhasználását. Az, hogy miért nem éri el jelenleg a geotermiku s energia felhasználása ezt a mértéket, több okra vezethető vissza. Ezek közül az egyik a hatályos jogszabályi környezetben keresendő. Kiindulópontként érdemes áttekintenünk, hogyan alakul a geotermikus energiával kapcsolatos hazai törvényi szabályozás ’93tól napjainkig. A kutatással, kinyeréssel és hasznosítással kapcsolatosan a magyar jogrendbe legelőször a bányászatról szóló ’93. évi törvény illesztett szabályokat, alkotott meg jogi fogalmakat, jogintézményeket. A bányászatról szóló törvény preambuluma az alábbi szabályozási célt tartalmazza: e törvény célja a geotermikus energia kutatásának, kitermelésének, az ehhez kapcsolódó tevékenységeknek a szabályozása az élet, az egészség, a biztonság, a környezet és a tulajdon védelmével, valamint a geotermikus energiavagyon gazdálkodásával összhangban. Több esetben e tárgyat érintő, érvényesített módosítások alapvetően arra irányultak, hogy a felszín alatti vizek termelésével megvalósított geotermikusenergiakutatás, kinyerés és hasznosítás, figyelemmel a vízg azdálkodáshoz fűződő kiemelt érdekekre, kikerüljenek a bányászatról szóló törvény hatálya alól. Az említett kiemelt érdek érvényesítése miatt ugyanakkor folyamatosan erősödő belső koherenciazavar jött létre a bányászatról szóló törvényben. A geotermikus en ergia mint sajátos állami tulajdon egészében a bányászatról szóló törvény hatálya alá került be, és a hozzá kapcsolt törvényi alapvetések és jogintézmények - úgymint az állami tulajdon átszállási joga és az ebből következő járadékfizetési kötelezettség, a kitermeléshez való kizárólagos jogot garantáló geotermikus védőidom, vagyon- és forrásnyilvántartási állami feladat vagy a szankciók és az intézkedések is - szintén a bányászatról szóló törvényben kerültek rögzítésre. A gyakorlatban ugyanakkor a geotermik us energia hasznosítása egybeolvadt a vízhasználattal, tekintettel arra, hogy a legkönnyebben és a legelérhetőbb technológiával a felszín alatti vizek egyidejű kitermelésével nyerhető ki. Magyarország elsődleges nemzeti érdeke a különösen nagy értékű nemze ti kincsének, az ismert vízkészletének védelme, annak mennyiségi és minőségi megőrzése. E védelem és a hozzá tartozó szigorú gazdálkodás szükségessége különösen fontos a termálvízkészlet esetében. A korábbi, viszonylag korlátozottabb geotermikusenergiahas znosítási igény - eseti jellegű balneológiai és gyógyászati, kertészeti felhasználás - mellett örvendetes módon megjelent a geotermikus energia energetikai hasznosításának fokozott igénye, amely mára villamosenergia- és hőszolgáltatás célú. A jelenleg hatá lyos bányászatról szóló törvény rendelkezései - a vízgazdálkodási érdekkel összefüggésben a törvénybe illesztett kivételrendszerrel - nem alkalmasak a fokozott igény mellett a
