Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 16 (243. szám) - Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó):
2808 hogy mit csináljunk. A lakodalomnak vége! Tehát le kell csökkenteni a költségeket drasztikusan. Jobb módszert én nem tudok. Nagyon köszönöm azoknak, akik t ételesen hozzászóltak, mert nyilván figyelembe fogjuk venni ezeket a tételes részeket, de nagy stratégiák készítésére, hosszú távú tervezésekre nincs idő, ma gyorsan kell lépni, be kell tömni a léket, és utána lehet stratégiát készíteni. Mindig is hangsúly oztunk két nagy dolgot, az egyik, hogy három évről szól, hároméves átalakítási terven dolgozunk, a harmadik év végén fognak az ideális állapotok előjönni remélhetőleg. A másik pedig, ami nagyon fontos, hogy ahol eddig volt közösségi közlekedés, ott most is lesz, tehát nem kell öt kilométert vagy három kilométert gyalogolni a polgároknak az erdőben, ha eddig nem kellett gyalogolniuk. Ha eddig kellett gyalogolniuk három kilométert, akkor majd át kell gondolni, hogy hogyan oldjuk meg a problémáikat. Úgyhogy én nagyon szeretném buzdítani önöket, mindannyiukat, ha van tételes észrevételük, azt tegyék meg, mi szívesen foglalkozunk ezzel, nyitottak vagyunk erre, de furcsa egy volt közlekedési minisztertől azt hallani, hogy nem is hajlandó vitatkozni erről a kérdésr ől, mert olyan rossz helyzet van. Olyan helyzet van, amelyhez minden közlekedési miniszter valahol hozzájárult. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm, miniszter úr. Két percben kíván hozzászólni Ékes Jó zsef képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr! ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony. Örülök annak a tényállásnak, hogy miniszter úr vitatkozik, mert van olyan államtitkár és miniszter, aki végighallgatja az összes parlamenti hozzászólást, és amiko r mindenki befejezte, utána letorkolja a képviselőket. Ön legalább vitatkozik. De én is sokat voltam Finnországban, testvérvárosunk is van Finnországban, és érdekes, mert amikor azt mondták este, amikor a világos éjszakák vannak, hogy átmegyünk a szomszédb a, és akkor mentünk 72 kilométert. Tehát az megint egy más állapot. És megint egy más állapot a magyarországi, a sűrűn elhelyezkedő kistelepülések elérhetőségének a kérdése. Mert a rendszerünk úgy épült fel, hogy vagy területfejlesztési alapon, tehát térsé gi alapon épültek fel a hatósági rendszereink, vagy regionális alapon. Tehát ha egy állampolgárnak gondja van, akkor a saját településén ezt nem tudja intézni, hanem be kell menni valahova. A bemenés és adott esetben időpontegyeztetés neki egy egész napot vesz igénybe, és költségben sem mindegy, hiszen ma már tudjuk, ma is nagyon jól tudjuk, hogy az állampolgárok és a családok helyzete nagyon le van romolva. Tehát nagyon meggondolják egyáltalán azt, hogy merjeneke utazni, mert lehet, hogy a forrást a csal ádtól veszik el, ha nincsenek meg a megfelelő kedvezmények hozzá. Azért mondom, hogy ebben az állapotban csak a jelenlegi állapotot, tényeket lehetne megállapítani, és úgy érzem, elég drasztikus állapotok vannak, és a másik oldalon pedig egy olyan stratégi át kialakítani, ami feltételezi azt, hogy egy gazdasági növekedési folyamat is meg fog indulni, és akkor jön be az, hogy a régiós kérdések vagy adott esetben annak az agglomerációnak a kérdése, ahol a foglalkoztatási helyek is elsődlegesen megjelennek. Mer t engem nemcsak az én térségemből hívtak fel, hanem Sümeg térségéből is, hogy megszűnt a gazdasági társaságnak a beszállítása (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , mert nagyon sok munkája megszűnt, és nincs kocsijuk, tehát nem tudna k bejárni. Tehát lenne igény is, csak nem tud bejárni. (Az elnök ismét jelzi az idő leteltét.) Nemcsak a munkanélküli, hanem akinek foglalkozása van, az sem tud bejárni a munkahelyére. ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) :
