Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 16 (243. szám) - Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KATONA KÁLMÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. OROSZ SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2796 Azt gondoljuk, azt gondolta a bizottság, hogy az emberek joggal várják azt el a közösségi közlekedéstől, hogy tervezhető, kiszámítható pénzb e kerüljön. A törvényjavaslat is megfogalmazza általános elvként, hogy a GDP 1 százaléka lenne az a plafon, amely a közösségi közlekedés költségeire szánható és költhető. Hosszú távon tehát fenntartható legyen, javuljon a szolgáltatás, átlátható és számon kérhető keretek jöjjenek létre. Ezért a bizottság november 11i ülésén 16 igen szavazattal, 8 nem ellenében általános vitára javasolta a törvénymódosítást. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönö m. Megadom a szót Katona Kálmán képviselő úrnak, a környezetvédelmi bizottság előadójának. KATONA KÁLMÁN , a környezetvédelmi bizottság előadója : Tisztelt Ház! Miniszter Úr! A környezetvédelmi bizottság az előterjesztést nem támogatta; elsősorban azért, mer t nem látja azt az átfogó koncepciót, ami a vasút jövőjét biztosította volna. A tervezet a helyközi közösségi közlekedés átalakításával kapcsolatos kormányzati célkitűzések tekintetében kizárólag a hálózati menetrendi kérdésekre koncentrál, nem érinti az á talakítási folyamat másik két, talán legsúlyosabb pontját, a MÁVingatlanvagyon helyzetének rendezését, valamint a MÁVcsoport szervezetével és működésével kapcsolatos feladatok teljesítését. A törvénytervezet csak formális egyeztetésen esett át, elsősorba n a szakmai szervezetekkel. Ennek eredményeként maradtak benne olyan bizonytalanságok a fogalomrendszer területén, amelyek nem tekinthetők át egyszerűen. Miniszter úr elmondta a bevezetőjében, hogy új fogalmakat vezetnek be. Én azt gondolom, hogy itt egy o lyan átfedés van, amely a régi és az uniós fogalmakat, terminológiákat nem teljesen egyértelműen használja. Mondok egy példát: az egyéb vasúti pálya megnevezés megtévesztő. Azt hinné az ember, hogy idetartozik minden más, amit nem soroltunk be. Ez nem így van, mert később, ha a szöveget jól megnézzük, akkor azt látjuk, hogy nem fedi le teljesen a vasúti hálózat egészét. A másik jelentős kérdés a táblázat kivétele a törvényből, az 1., 2. számú melléklet, amely azt mondja, hogy van egy irányzat, amely normatí v definíciókat ad, leírja, hogy mi hova tartozik elvileg, és abból következtetünk, hogy melyik vasútvonal hova sorolandó, és van a felsorolás. Ez a taxatív felsorolás volt eddig, az anyag ezt megváltoztatja, kiveszi, de aztán később visszarakja, mert hisze n azt mondja, hogy a kormány majd aztán meg fogja határozni, hogy mi hova tartozik. Azt gondolom, hogy ez a kettősség nem helyes. Ez egy olyan jelentőségű dolog, hogy melyik vonal mellékvonal, fővonal legyen, egyáltalán a létük megváltoztatása, amely parla menti hatáskör, tehát a törvény ebből a szempontból bizonytalanságot teremt. A környezetvédelmi bizottság úgy látta még számos szempont figyelembevételével, hogy… Még egyet mondanék, hogy hiányzik az a garanciális elem, hogy nem rendezi a közszolgáltatás f ogalmát. Ez nagyon fontos, hiszen azt gondolom, hogy ez egy alapkérdés, ami a törvényből hiányzik, mert ennek nagyon világosan, egyértelműen meghatározva kell lennie, ugyanakkor az sem mondja ki, hogy ahol nincs vasút, ott autóbusz, illetve valamilyen szol gáltatást, minden közszolgáltatást minden település számára biztosítani kell. Ez is hiányzik a törvényből. A többit majd saját felszólalásomban fogom elmondani. Tehát végül is a környezetvédelmi bizottság nem támogatta a tervezetet. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, aki a kisebbségi véleményt ismerteti. DR. OROSZ SÁNDOR , a környezetvédelmi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője :
