Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 16 (243. szám) - Dr. Rétvári Bence (KDNP) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - “Közeledik a koppenhágai klímacsúcs” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
2763 kétszáz vezetője kapott már megh ívást arra, hogy 2 foknál ne legyen nagyobb az az átlagos hőmérsékletemelkedés, amely a következőkben befolyásolja a klíma változását az egész világon. Az elmúlt két évben az ENSZ vezetésével kemény tárgyalások folytak olyan új, globális, a Föld éghajlatá nak átalakításáról szóló klímavédelmi egyezmény kidolgozásáról, amit felváltaná az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről 1997ben kötött és 2012ben lejáró kiotói jegyzőkönyvet. Ban Ki Mun ENSZfőtitkár New Yorkban kiadott közleményében valamennyi állam- és kormányfőt határozottan arra kérte, hogy vegyenek részt Koppenhágában ezen az értekezleten. Ennek jó páran eleget is tettek: Nicolas Sarkozy, Gordon Brown, Jan Peter Balkenende és soksok más államfővel, kormányfővel együtt Bajnai Gord on is jelezte, hogy személyesen részt fog venni. Az Európai Unió, amely a globális klímapolitika átalakításának élharcosa szeretne lenni, korábban közölte, hogy már 2012re - tehát nem is 2020ra - eléri vagy túl is teljesíti azt a célkitűzését, hogy az üv egházhatást okozó gázok kibocsátását 8 százalékkal az 1990es szint alá csökkenti. Magyarországnak is nagyon fontos mint az éghajlatváltozásnak kitett országnak, hogy eredmény szülessen Koppenhágában, ne csak egy keretmegállapodás, amely konkrét vállalások at nem tartalmaz, hanem konkrét vállalásokat is, amelyek figyelembe veszik azt, hogy az országoknak nem egyenlő a felelősségük a klímaváltozás eddigi okozásában. Kérdezem ezzel kapcsolatban az államtitkár urat: milyen álláspontot fog Magyarország képviseln i? ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Kling István államtitkár úrnak. DR. KLING ISTVÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ténylegesen napi hírek azok, amelyeket felvetett, és a tárcánk is ezekkel foglalkozik. Az új globális klímavédelmi megállapodás létrehozására irányuló tárgyalások valóban 2009 decemberében Koppenhágában zárulnak le, vagy reméljük, hogy lezárulnak. A fő célkitűzés az, hogy olyan szinten stabilizáljuk a légkörben az üvegházhatású gázokat, hogy ez a globális átlaghőmérséklet valóban ne haladja meg a 2 Celsiusfok növekedést. Számítások szerint ehhez további olyan csökkentések szükségesek, amelyek 2050re úgy számolnak, hogy 50 száz alékkal kellene csökkenteni ezen gázok kibocsátását. A fejlett államok csoportjánál ez azt jelenti a számítások szerint, hogy legalább 25 és 40 százalék közötti kibocsátáscsökkentést kellene vállalniuk 2020ig, a fejlődő országoknál pedig a gazdasági növek edésüknél kisebb mértékűen kellene növekednie az üvegházhatású gázok kibocsátásának. E célok mellett az egyes országoknak pedig még foglalkozniuk kell azzal is, hogyan tudnak adaptálódni ehhez a helyzethez, a karbonnyelő erdők szerepének kérdésével, és a f ejlődő országok technológiai és pénzügyi támogatása olyan fontos kérdéshalmaz, amellyel meg kell birkózni. Az EUban és az EU által képviselendő tárgyalási álláspontot készítették elő már 2007 óta az intenzív egyeztetések, és 2009 októberében a tanácsülése n, amelyen magam is részt vettem, úgy döntött a Tanács, hogy megerősíti, hogy az EU kész 30 százalékos kibocsátáscsökkentést (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) vállalni, amennyiben sikerül átfogó, globá lis egyezségre jutni. A továbbiakat majd később. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Egyperces viszontválasz illeti meg a képviselő urat. DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP) : Köszönöm szépen. Bí zom benne, hogy majd az államtitkár úr a viszontválaszában nemcsak a “kell”, hanem a “lesz” ige is szerepelni fog, hogy Magyarország mit fog képviselni, nem pedig az, hogy a világ országainak összességében mit kellene létrehozni.
