Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 11 (242. szám) - A vízi társulatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
2710 Ezért aztán azt gondolom, hogy az öt hónapra hivatkozás nem állja meg a helyét. Tizennégy éves a törvény, nyolc éve folyik a törvény felülvizsgálata, ami a Fideszkormány alatt kezdődött el. Ami az érd ekeltségi hozzájárulásra tett megjegyzést jelenti: mindig van egy vita, hogy kárhaszon elven működjön a dolog, vagy pedig szolidaritási elven. A kétszáz éves történelem alatt volt már ilyen is, meg olyan is. (15.50) De képviselő úr, ha ká rhaszon elven működne, akkor a gazdáknak csak körülbelül egyharmada fizetne érdekeltségi hozzájárulást. De miután a költség ugyanennyi lenne, ezért nekik háromszor annyit kellene fizetniük, hogy a költségek fedezve legyenek. Most akkor tessék kiállni belv izes területen is a gazdák elé, hogy örömhírem van, kárhaszon elven fizetünk, önöknek mostantól háromszor annyit kell fizetniük. Még egyszer mondom, és hangsúlyozni szeretném, hogy átlagosan 600 forint/hektáros összegről beszélünk. Az EUs támogatás hektá ronként több tízezer forintot jelent, ehhez képest a 600 forint évente hektáronként…, azt gondolom, hogy nem innen kellene megfogni a dolgot, mert abban igaza van Orosz Sándor képviselő úrnak és Herbály képviselő úrnak is, hogy élezzük a feszültséget a tár sulatok és a társulatok tagjai között lényegében, ez pedig egyáltalán nem lehet a célunk. Ezért aztán az sem állja meg a helyét, hogy ez a vízi társulatoknak szól és nem a vízi társulatokról szól. Tisztelt Képviselőtársaim! A vízi társulatokról szó l a törvény, a vízi társulatok pedig a tagok, mert ha a tagok nincsenek, akkor nincs vízi társulat sem. Ha a tagok többsége, törvényben meghatározott többsége úgy dönt, hogy feloszlanak, akkor nincsen társulat. Csak, és ebben nagyonnagyon igaza van Orosz Sándornak, hogy egyszerűen ez nekünk már kimaradt, hogy régen összeálltak az emberek a tűz elleni védekezésre, összeálltak az emberek a víz elleni védekezésre, és közösen oldották meg a problémát, mert volt bennük egy ilyen vágy, hogy a többiekkel együtt c sináljam meg, és ne nekem egyedül kelljen szembemenni vele. Ezért vannak a társulatok. Ma ugyanez a helyzet lényegében, de elidegenedtek a tagok magától a társulattól, csakhogy az ő kezükben van minden pozíció meghatározása. Ha az nem tetszik, ahogy azok c sinálják, akik csinálják, tegyenek a helyükre másokat, és ha azok hülyébbek lesznek, akkor majd jól tönkremegy a társulat, és akkor majd megint lehet visszahozni az előzőeket. A dolog így működik; de nem jó játék az, hogy élezzük a feszültséget a gazdák kö zött, és élezzük a feszültségeket a gazdák között akkor, amikor a saját maguk társulatát létrehozták. Orosz képviselő úr említette a költségvetési előírást. Most 3 milliárd forint körüli összeget szednek be érdekeltségi hozzájárulásként a tagoktól évente. Maximum annak a felét, tehát másfél milliárdot írna elő a törvény a költségvetés számára. Szerintem ez belefér, különösen, ha arra gondolunk, hogy egy ilyen fontos intézmény működjön tovább. Most mondanám, hogy lehetne megoldás, hogy akkor felkészületlen v olt a költségvetés, nincs betervezve, ezért ez a passzusa a törvénynek - egy módosító indítvány tegye lehetővé - lépjen hatályba 2011. január 1jétől. Persze akkor a fideszes képviselők azt mondják, hogy húha, akkor a mi nyakunkba akarjátok már ezt is csör díteni, mert akkor majd rögtön magukénak érzik a társulatokat. Csak nem így van természetesen, az jó lenne, ha a társulatok működnének. Különben érdekes, hogy voltak a bizottságokban olyan megszólalók is, akik gazdálkodnak, és azt mondták, hogy látjuk a pr oblémákat, léteznek, és tényleg kell a törvény. Voltak olyanok, akik az önkormányzatokban találkoznak a javaslatokkal, és ők is azt mondták, hogy igen, kell a szabályozás, nem jó a jelenlegi helyzet, csak sajnos őket most nem látjuk itt. Orosz képviselő úr indokolta, hogy miért kell adók módjára beszedni a társulati hozzájárulást. Bár nagy viták és nehézségek árán, de azért a gazdák döntő többsége befizeti egyébként megadott határidőre. Előttem van az 1885. évi XXIII. törvénycikk, amelyik egyébként a vízi t ársulatokat is szabályozta, amely azt mondja, hogy “a járulékok és hátralékaik beszedését, illetve behajtását a
