Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 11 (242. szám) - A vízi társulatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HERBÁLY IMRE (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - HERBÁLY IMRE (MSZP):
2707 Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Herbály Imre nevét látom a monitoron. Ez még nem előterjesztői zárszó, ugye, képviselő úr? HERBÁLY IMRE (MSZP) : Nem. ELNÖK (Harrach Péter) : Akkor szóljon hozzá! HERBÁLY IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Én igazán egy hosszú hozzászólással készültem, de előterjesztő képviselőtársam gyakorlatilag elmondta, amit én a hozzászólásomban el akartam mondani. Így aztán átváltok egy másik szalagra. Sok víz lefolyt folyóinkon, sok belvíz és sok aszály történt azóta, mióta a rendszerváltás elindult, és itt megbomlott sok minden, ugyanis változott a földhasználat, földtulajdon, és változott a vízgazdálkodás rendszere emiatt. És aztán a politika és egyéb más szereplők meg a kényszerek hatására megbomlott az a ren dszer, ami a helyi vízgazdálkodást, a vízgazdálkodási társulatok és a földhasználók együttműködését meghatározta. 1995ben megszületett egy törvény, ami alapján úgyahogy működtek a társulatok. Aztán észrevettük, mi, akik ott élünk, benne vagyunk a dologba n... - én indíttatásomnál fogva hallom azoknak a parasztembereknek a szavát, akik ágálnak az érdekeltségi hozzájárulás ellen. Amikor nincs aszály, akkor azok, akiknek belvize van, amikor aszály van, akkor azok, akiknek nem jut öntözővíz, és aztán hallom az oknak a szavát is, akik a vízgazdálkodásért felelős vízgazdálkodási társulati vezetőként, intézőbizottsági tagként, küldöttként azt vetik a szemünkre - persze a gazdák szemére , hogy te jó isten, hát nincs pénz, nem tudjuk biztosítani a víz odavezetését, nincs pénz, nem tudjuk megoldani a víz elvezetését, ha kell. Úgyhogy mi úgy gondoltuk, hogy tenni kell valamit annak érdekében, hogy sokkal plasztikusabban, sokkal érthetőbben legyen meghatározva a vízi társulatok szabályrendszere, hogy értse mindenki, hog y mit kell tennie, ha vízitársulati vezető, és mit kell tennie akkor, ha a szolgáltatásokat igénybe vevő érdekelt. Most azért vitatkoznék Balogh képviselő úrral, aki persze állítólag bizottsági többségi véleményt mondott el. Azt mondta, hogy ő benyújtotta azt a képviselői indítványát, hogy csökkenjen vagy töröljék el az aszályos területeken az érdekeltségi hozzájárulást, és mivel ez nincs benne, például ezért se támogatják. Képviselő úr, ha elolvasta volna ezt a javaslatot, akkor olvashatta volna benne, hog y benne van, hogy lehet méltányos esetekben csökkenteni, sőt az érdekeltségi hozzájárulás a javaslat szerint többszintű. Van egy alaphozzájárulás a javaslatunk szerint, és van egy emelt hozzájárulás abban az esetben, ha fejlesztenek az adott területen, tö bbletmunkát végeznek, csak ehhez persze demokratikus döntést kell hozni, mint ahogy mi is itt a parlamentben demokratikus döntést hozunk - a küldöttek hozzák meg a küldöttgyűlésen az intézőbizottság javaslatára a döntésüket. A küldötteket egyébként küldött választó fórumokon kellene megválasztani. Nem akarok én most a részletekbe belemenni, csak azért szeretném azt elmondani, és megértetni legalább itt a Házban azokkal, akik érdekeltek a vidéki vízgazdálkodás biztosításában, hogy a vízi társulatokra az érint ettek és feladatok végrehajtása érdekében szolidaritási alapon szükség van, és az nem megy, hogy akinek dombon van a földje, az nem fizet érdekeltségi hozzájárulást, mert oda nem tudnak vizet vezetni, mondjuk, adott esetben, meg onnan nem kell vizet elveze tni. És hogy ezt nem értik a vidéki emberek, abban bizony nekünk, politikusoknak nagy szerepünk van, mert mi butítjuk le őket arra a szintre, hogy ne vegyék észre a saját érdekeiket. Mert ha nem fizetnek érdekeltségi hozzájárulást, akkor jövőre se, meg azt án se, meg aztán se lesz lehetőség arra, hogy oda- vagy elvezessék a vizet, vagy akár visszatartsák a vizet, mint amit Orosz képviselőtársam megemlített nagyon helyesen.
