Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 11 (242. szám) - A vízi társulatokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ), a napirendi pont előadója:
2698 Benyújtottam teh át ezt a módosító indítványt, és nagyon remélem, hogy a költségvetési bizottsággal közös bölcsességre fogunk jutni majd, hogy hogyan kezeljük ezt a problémát, hogyan próbáljuk megőrizni az ORTT testületének működőképességét is, de hogyan tudunk többletforr ásokat biztosítani a műsorszolgáltatók, főként a helyi rádiók és televíziók számára. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem, hogy kíváne még valaki szólni. (Nincs jelzés.) Amennyibe n nem, úgy megkérdezem Keller László urat, hogy kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom, és mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vita l efolytatására következő ülésünkön kerül majd sor. A vízi társulatokról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most pedig soron következik a vízi társulatokról szóló törvényjavaslat általános vit ája a lezárásig. Kuncze Gábor, SZDSZ; Herbály Imre, MSZP; Katona Kálmán, független; Nógrádi László, KDNP képviselők önálló indítványát T/6669. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/6669/1. és 2. számokon megismerhették. Most az előterjesztői expozé köve tkezik. Megadom a szót Kuncze Gábor képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. Képviselő urat illeti a szó. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ), a napirendi pont előadója : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat valóban a vízi társulato król szól, a vízi társulatokkal kapcsolatos szabályozást, illetve annak tulajdonképpen egy részét szeretné az eddigi szabályozáshoz képest jobban rendezni. Hadd kezdjem azonban azzal, hogy a magyar vízi társulatok 200 éves múltra tekintenek vissza, merthog y József nádor 1807ben egy dekrétumban tette lehetővé, hogy megalakulhatnak. Azt mondta egészen pontosan ebben a dekrétumban, hogy “a magánosok költségén létesítendő vízművekre nézve, ő szent felsége kegyes jóváhagyásával rendeltetik, hogy ha az együttese n érdekeltek többsége a folyók ártalmas kiáradásainak elhárítására szükséges vízi műveknek saját költségükön leendő elkészítését elhatározza, az ezen munkálat társulatába belépni nem akaró birtokosokat ugyan a rájuk eső költségek hordozására kényszeríteni nem lehet”, de ezek a társulatok megalakulhatnak. Ennek alapján jött létre 1810ben az első vízi társulat, vagyis a vízi társulatok a jövő, következő évben ünneplik megalakulásuk 200. évfordulóját, ezért is tartanánk fontosnak, hogy az évfordulóra is figye lemmel helyezzük a vízi társulatokat a számukra megérdemelt helyzetbe, azaz biztosítsuk hosszú távon is a további stabil működésüket. Ahogy említettem, tehát 200 éves maga az intézmény, de rögtön tegyük hozzá, hogy ez Európában egyáltalán nem egyedülálló, hiszen a holland vízi társulatok 1000 éves múltra tekintenek vissza, az olasz vízi társulatoknak 600 éves múltja van, Németországban is több száz éves múltra tekintenek vissza a vízi társulatok. Ezzel együtt is azt lehet mondani, hogy a magyarországi vízi társulatok 200 éves történelme már Európában is tiszteletet parancsol. Ami a múltat illeti, a társulatok megalakulása mögött az van - és hozzáteszem rögtön, hogy annak idején ez sok területen volt jellemző, mondjuk, a tűz elleni védekezés esetében az önkén tes tűzoltóságok létrehozásánál is , hogy az emberek helyben sokszor gondolták úgy, hogy a helyi problémáikat egymással összefogva jobban képesek megoldani, mint egyenként, és ekkor szerveződtek különböző társulatokba. A vízgazdálkodási problémáikat, amel yekkel szembesülniük
