Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 11 (242. szám) - A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének hatékonyabbá tételéhez szükséges egyes törvény-módosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2684 Miközben az i ntézményi megoldások meglehetősen vegyesek, a pénzügyi szektor felügyeletével szembeni alapkövetelmények mindenütt hasonlóak: önállóság, illetve függetlenség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság, az eredményesség és a hatékonyság, a makro- és mikropru denciális felügyelés összehangolása, valamint a válsággal szembeni ellenálló képesség. Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió Bizottsága tavaly októberben létrehozott egy speciális csoportot, hogy áttekintse az Európai Unió és más, nagyobb joghatóságok köz ötti együttműködést a globális szintű pénzügyi stabilitás megőrzése céljából. Követelményként fogalmazták meg, hogy el kell érni az uniós szintű felügyeleti konvergencia és együttműködés szükséges szintjét. Szintén a megoldandó feladatok közé tartozik a pé nzügyi rendszer stabilitásának megerősítése érdekében az Európai Unió pénzügyi ágazatának szabályozói és felügyeleti modelljének reformja. Ezen bizonyos bizottság munkája alapján elkészült a jogalkotási javaslat, amelyet az Európai Tanács decemberben tárgy alt. Az elfogadott menetrend szerint az Európai Unióban 2010. december 31éig kívánják megerősíteni az uniós szintű felügyeleti rendszert. A Larosičrecsoport kétszintű európai felügyeleti struktúra bevezetését javasolja. A makroprudenciális felügyeletet a z Európai Rendszerkockázati Testületre kívánja bízni. Az új szervezetnek két testülete lenne. Az egyik az irányító bizottság, amelynek tagjai az Európai Rendszerkockázati Testület elnöke és alelnöke, két központi banki vezető, a három új európai felügyelet i hatóság vezetője, az Európai Bizottság képviselője és az európai pénzügyi bizottság elnöke. A másik az általános testület. Ennek a szervezetnek szavazati joggal rendelkező tagjai valamennyi központi bank vezetője, az Európai Központi Bank elnöke, azon kí vül tagjai még az Európai Bizottság képviselője, a nemzeti felügyeleti hatóságok képviselői is. Az elnököt az általános tanács tagjai választják meg. A mikroprudenciális felügyeleti feladatok ellátására az eddigi, jellemzően konzultációs jogkö rrel rendelkező szervezetekből a javaslat szerint létrehozzák a pénzügyi felügyeletek európai rendszerét. Ez három új európai felügyeleti hatóságot foglalna magába: az európai bankhatóságot, az európai értékpapírhatóságot és az európai biztosítási és fogl alkoztatói nyugdíjhatóságot. A hatóságok a következő feladatokat látják el: kötelező érvényű közvetítés a nemzeti felügyeletek között, kötelező felügyeleti normák kidolgozása, az úgynevezett felügyeleti kollégiumok koordinálása, valamint egyes intézmények, például hitelminősítők engedélyezése. E tekintetben ez felügyeleti hatáskör. A magyarországi szabályozás továbbfejlesztése szempontjából lényeges, hogy az említett javaslat nem tervezi a felügyeleti munka átemelését nemzeti szintről európai szintre. Elsős orban azokra a területekre kíván koncentrálni, amelyek a határokon átívelő pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatosak, hogy itt is létrejöhessen valóságot kontroll. Mindezek figyelembevételével dolgozta ki a kormány javaslatát a magyar felügyeleti rendszer e rősítésére, amelynek alapelvei a következők: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogalkotási jogkörének megteremtése - amiről éppen az előző napirendi pontnál volt szó , a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási feladatkörének kiszélesítése, a Pénz ügyi Szervezetek Állami Felügyelete jogállásának, szervezetének átfogó felülvizsgálata, a makro- és mikroprudenciális felügyelés összehangolása érdekében pénzügyi stabilitási tanács felállítása. Tisztelt Országgyűlés! Először a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogalkotási jogkörével szeretnék foglalkozni. A felügyelet jogalkotási jogkörének, tehát felügyeleti rendelkezés kiadásának megteremtéséhez szükséges mind az alkotmány, mind a jogalkotási törvény módosítása, mint erről az imént szó volt már. A felhatalmazás terjedelme az ágazati törvényekben kerülne meghatározásra azzal, hogy a felügyeleti rendelkezés a miniszteri rendelet alatt helyezkedne el, nem érintene olyan területet, amely bármely összefüggésben van az uniós jog átültetésével, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felügyeleti rendelkezésben nem adhatna magának feladatot.
