Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 11 (242. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes törvényeknek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelkezés-alkotási hatásköréhez kapcsolódó módosításáról szóló tör... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
2681 meghatározott szegmensében; olyan változtatást, amely k ét folyamat találkozásából keletkezett. Az egyik folyamat az, amire Molnár és Keller képviselőtársaim már utaltak, a világgazdasági recesszió, amelynek következtében egész Európában, sőt mondhatnánk azt, hogy az egész világon megnőtt az igény a pénzpiacok szabályozásának, ellenőrzésének növelésére; megnőtt az igény arra, hogy a pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos szabályozási és felügyeleti tevékenységek körét kiszélesítsék; megnőtt az igény arra, hogy a szabályozott piac elvét a korábbi évek neoliberális f elfogásával szemben érvényesítsék. Ennek a folyamatnak a része az, amit a most előttünk fekvő törvényjavaslatok is tükröznek. Ez elől a változás elől Magyarország sem zárkózhat el, mindenképpen szükség van arra, hogy megerősítsük a Pénzügyi Szervezetek Áll ami Felügyeletét, növeljük hatáskörét, növeljük azon eszközeinek a számát, amelyekkel garantálni tudja a pénzügyi stabilitást, garantálni tudja azt, hogy meg lehessen előzni azokat a hitelválságokat, amelyek az elmúlt időszakban a világgazdaságot jellemezt ék, amelyek egyébként - ezt zárójelben azért meg kell jegyeznem - nem voltak azonosak az úgynevezett klasszikus válságokkal. De van egy másik folyamat is, amire az előbb utaltam. Ez a másik folyamat pedig az autonóm államigazgatási szervek megjelenése és s zámuk növekedése a magyar államrendben s egyben - ez sem kizárólag magyar sajátosság - az Európai Unió tagállamaiban. Megjelentek már korábban is olyan szervezetek, amelyek a végrehajtó hatalom részesei voltak ugyan tevékenységük alapján, de nem tartoztak a végrehajtó hatalmat iránytó kormányhoz, amelyek a végrehajtó hatalom klasszikus megoldásaitól függetlenül tevékenykedtek úgynevezett autonóm államigazgatási szervekként. Tulajdonképpen ilyen jellegű szervezet volt a Magyar Nemzeti Bank is, amely 1991 óta teljes mértékben mentesül bármiféle kormányzati felügyelettől, amelynek pontosan az a jellemzője, hogy független jegybank, névlegesen az Országgyűlésnek alárendelt, valójában azonban önállóan folytatja monetáris politikai tevékenységét. Ebbe a körbe tarto zik az 1996os törvény megalkotása óta a Gazdasági Versenyhivatal is, és a szintén az 1996. évi I. törvénnyel kihirdetett Országos Rádió és Televízió Testület is. Autonóm államigazgatási szervként való együttes megjelenésük azonban csak 2006 óta áll fenn. A 2006. évi LVII. törvény ugyanis kimondta, hogy a központi államigazgatási szervek körébe tartoznak a minisztériumokon kívül a kormányhivatalok, a központi hivatalok, valamint az úgynevezett autonóm államigazgatási szervek is. Ez utóbbi csoportba tartozik az előbb általam említett Gazdasági Versenyhivatal, az Országos Rádió és Televízió Testület, valamint a Közbeszerzések Tanácsa. A most beterjesztett harmadik, nem most, hanem a következő menetben tárgyalandó törvényjavaslatból derül csak ki az, hogy a Pén zügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogállása, státusa is megváltozik. Jelenleg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a kormányhivatalok körébe tartozik, egyike a hét kormányhivatalnak. Amikor 1999ben a CXXIV. törvénnyel létrehozták több felügyele t egyesítésével a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, akkor jogállását úgy határozták meg, hogy a kormány irányítása alá tartozó országos hatáskörű szerv, amelynek felügyeletét a kormány által kijelölt kormánytag gyakorolja. Ebben a státusában nem kö vetkezett be változás akkor sem, amikor a felügyelet felső vezetésének a rendje módosult, és az elnök, illetőleg elnökhelyettes helyébe a felügyeleti tanács, illetőleg a főigazgató léptek. A 2006. évi LVII. törvény jelentette ebből a szempontból a változás t, mint előbb már jeleztem, ez minősítette át országos hatáskörű szervből a szervezetet kormányhivatallá. Azáltal, hogy most a kormányhivatali státus helyébe az autonóm államigazgatási szerv megjelölés lép, teljesen egyértelművé válik, hogy ez a szervezet - szemben azzal, amit egyes fideszes közlemények meg akarnak fogalmazni - nem a kormány gyámsága alá kerül, hanem teljes mértékben önállóvá, autonómmá válik, olyan szervezetté, amely, mint előbb már jeleztem, a végrehajtó hatalmat irányító kormánytól függe tlenül fejti ki tevékenységét. Ezért is tűnik szükségesnek az, hogy az alkotmány lehetővé tegye rendelkezésalkotás jogával való felruházását. Ilyen jogot egyébként az alkotmány szövege alapján, amit most tárgyalunk,
