Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 11 (242. szám) - A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. MESTER LÁSZLÓ, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója:
2669 tevékenységet folytató cégek vezetőivel, illetve magukkal a cégekkel és a szükséges engedélyek kiadásával kapcsolatosan is. (12.20) Ezt már egyébként általánosságban a gazdasági élet más területén is nagyon sok esetben javasoltuk, elkerülve azt a fajta - szabadjon így fogalmaznom - gazdasági kalózkodást, amely bizonyos cégek vagy bizonyos cégekhez köthető személyek esetében van. Jónak találtuk a le- és felszállóhelyekkel, illetve a repülőterekkel kapcs olatos szabályozást. Csak zárójelben jegyezném meg, hogy ez tulajdonképpen nem szól másról, mint egy rendeleti szinten meglévő és a gyakorlatban már alkalmazott eljárás törvénybe illesztéséről, tehát ennek már éppen itt volt az ideje, hogy ez megtörténjen. Ami miatt alapvetően azt mondjuk, hogy ez a törvényjavaslat nem volt alkalmas az általános vitára, ez az Alkotmánybíróság által részben hatályon kívül helyezett, majd a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvénnyel tulajdonképpen egy kicsit becsempészett 67. § (7) bekezdése, amely - és itt jön elő az, hogy a törvény nem egységes, és nagyon komoly problémái vannak, olyan szankciókat tartalmaz, és a benyújtott javaslatban sem került erre igazából megoldás, nem küszöböli ki, amely példátlan büntetéssel sújtaná a szakszolgálati engedéllyel rendelkező személyeket, nem kellően leszűkítve azt a kört, hogy milyen cselekmények, milyen cselekedetek esetében kellene valóban komoly szankciót alkalmazni - egy olyan széles körű felsorolás, általános megfogalmazás és olyan pé ldátlan mértékű szankció, gondolok itt például a cselekmény mentesítése utáni 12 évre, amikor valakinek a szakszolgálati engedélyét visszavonják, és ezekre a törvényjavaslat nem ad semmilyen megoldási javaslatot. Mi a bizottsági vitában ezért mondtuk azt a véleményt, hogy ebben a formában, amelyben beterjesztésre került, bár tartalmaz olyan elemeket, amelyek valóban pozitívak, előremutatóak, és már régóta szükségesek lettek volna, nem tartottuk általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Köszönöm szép en, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az önkormányzati bizottság előadója Mester László képviselő úr. DR. MESTER LÁSZLÓ , az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati és terüle tfejlesztési bizottság november 4én tárgyalta a légi közlekedésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság ülésén, összhangban az előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítéssel, hangsúlyosan jelent meg az a vélemény, hogy a joghar monizációs szándék mint jogalkotói törekvés mellett megállapítható, hogy a változások, a változtatások irányultsága a légi közlekedés szervezetének a biztonságosabb, áttekinthetőbb, ellenőrizhetőbb működtetését célozza meg. Érdemes felfigyelni olyan rendel kezésekre is, amelyek a szolgáltatást igénybe vevők biztonságát erősítik. Ilyen vagy ilyenek például a fogyasztóvédelemmel összefüggő rendelkezések. Minden jogszabályi változásnál, változtatásnál fontosak a fogalmi pontosítások itt ebben az esetben is. Apr óságnak tűnik, de példaként érdemes megemlíteni, hogy amikor a hajózó személyzet fogalmát kiterjeszti a légiutaskísérőkre is, ezzel egy eddig nem egészen pontos fogalmat tisztáz a törvényjavaslat. A fogalmi pontosításokkal kapcsolatban hiányérzetünk is ke letkezett, amikor a nemzetközi kereskedelmi repülőtér fogalmával találkozunk egy helyütt, ugyanakkor ez a fogalom a repülőterek meghatározásánál vagy besorolásánál már nincs benne a jogszabályban. Azt hiszem, ezt érdemes majd a vita során vagy a pontosítás ok során a helyére tenni. A változtatásoknál, mint minden jogszabályi változásnál, a látszólag csekély súlyú változtatásnak is megvan a maga szerepe és jelentősége. A változtatások sorában kettőt mindenképpen indokolt és fontos kiemelni. Az egyik a repülőt erek létesítése, fejlesztése, megszüntetése eljárását egyszerűsítő új koncepció. Első megközelítésben talán azt is mondhatnánk, hogy az ezzel kapcsolatos döntés jelentőségét csökkenti az a jogszabályi változás, hogy kormányzati szintről egy alacsonyabb szi ntre
