Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 11 (242. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. MIKOLA ISTVÁN
2629 törvénytervezetet, hogy semmi információval nem rendelkezünk a majdani, immár a parlament látókörén kívül eső szabályozásról. Társadalmilag a várólisták ügye az egyik legérzéken yebb kérdés. Felhatalmazást adunk egy, a lakosságot ma leginkább izgató probléma kezelésére anélkül, hogy tájékoztatást kapnánk ennek mélyebb szakmai tartalmáról, például arról, hogyan lehet lekerülni a várólistáról. Ez ma nagyon nehéz kérdés, ami az intéz mények számára sok gondot jelent. Ugyanez mondható el a beutalási rend szakmai szabályozására adandó felhatalmazással kapcsolatban is. Tisztelt Országgyűlés! A törvénytervezetben szinte új intézményként jelenik meg az egészségügyi bírság. A jogszabályalkot ó az egészségügyi államigazgatási szerv eddigi szankcionálási lehetőségeit, amelyek sokszor csak tevékenységkorlátozásban vagy tevékenységtől való eltiltásban jelenhettek meg, most az egészségügyi bírság lehetőségével egészíti ki. Abban az esetben, ha az e gészségügyi szolgáltató a jogszabályban előírt intézkedési kötelezettségét elmulasztotta vagy szakmai programjától eltérő szolgáltatást nyújtott - nem tudom, ezt egy egészségügyi intézmény hogyan tudja megtenni , vagy ha a társadalombiztosítási támogatáss al, ennek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségét megsértette, egészségügyi bírság kiszabásának van helye. Hozzáteszem: kivéve, ha az Egészségbiztosítási Felügyelet külön törvény szerint már felügyeleti bírságot szabott ki . Ebben igazodjon el egy kórházigazgató! Apropó, nem kellene már megszüntetni ezt az Egészségbiztosítási Felügyeletet? Újabb átfedések, párhuzamosságok a hatósági típusú ellenőrzést végző szervezetekkel - ilyen gazdagok vagyunk? 400 millió forintot tudnánk megspórolni a már régen feleslegessé vált intézet megszüntetésével, és mondjuk, átcsoportosíthatnánk az Országos Vérellátó Szolgálathoz, amely ellehetetlenül a 800 milliós 2010. évi költségvetési elvonás miatt. De vissza a bírságokhoz! Aggá lyosnak tartom, hogy a bírság az ÁNTSZ bevételét képezi, amelyet hatósági ellenőrzésre, módszertani fejlesztésekre, szakfelügyeleti tevékenységre és közegészségügyi, járványügyi tevékenységre, tehát az alapfeladataira fordít. Nehéz gondolatokat ébreszt az emberben, főleg most, amikor súlyos forrásszűkösség van az ÁNTSZ intézményében. A miniszter felhatalmazást kap, hogy rendeletben határozza meg a kiszabott egészségügyi bírság megfizetésének részletes szabályait - népszerű feladat lesz. Tisztelt magyar Korm ány! Tisztelt Előterjesztő! Tényleg ezek ma a legfontosabb dolgaink? Nem kellene inkább az eltorzított struktúrát rendezni, a betegutakat szabályozni, olyan finanszírozást folytatni, amely mellett kiszámítható lenne egy költségvetési típusú intézet működte tése? Nem a megrongált közbizalmat kellene helyreállítani a gyógyító munkával kapcsolatban? Most tényleg a bírságolás a legfontosabb? Ez a szándék könnyen a visszájára fordulhat, és a bírságolót a szakma és a köz megvetése bírságolttá teheti. A törvényterv ezet foglalkozik a gyógyszerpiaci szabályozás továbbfejlesztésével, nevezetesen: a nemzetközi referenciaárazás alapjainak lefektetésével. Előttem már többen szóltak erről, a törvényalkotói szándék nyilvánvalóan a lejárt szabadalmú gyógyszerkészítmények köl tségeinek további csökkentésére irányul. Ezzel forrásokat akar megtakarítani új hatóanyagok befogadásához és támogatásához. A generikus programot tovább akarja vinni a referenciaárazás, itthoni és nemzetközi összevetési technológiák alkalmazásával. A gener ikumok árának ezekkel a módszerekkel történő csökkentése több tíz milliárdos megtakarítást és innovatív készítmények befogadását is jelentheti. A szándék még üdvözölhető is lenne, érvényesítése során azonban javasoljuk figyelembe venni a gazdasági húzóágaz atként szereplő hazai gyógyszeripar versenyképességének megtartását. A nemzetközi referenciaárazás alapvetésénél az árakon túl tekintettel kell lenni a különböző országok eltérő adórendszereire, támogatáspolitikájára és gyógyszerelőállítási költségeire is . Ebben óvatosságot és a gyógyszerpiac szereplőivel történő alapos egyeztetéseket javasolunk. Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi jogi szabályozás mellett 2010. január 1jén életbe lép a teljes patikaliberalizáció, vagyis bárki korlátozás nélkül alapíthat g yógyszertárat. Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvénytervezet a korlátozás nélküli patikalapítás
