Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 14 (220. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
27 Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Úr! (Zaj. - Az elnök csenget.) Azt gondolom, nagyon fontos, hogy a gazdaság alapkérdéseiről beszéljünk, hiszen ezek a kérdé sek ma különösen hangsúlyosan foglalkoztatják az egész lakosságot. Ehhez viszont arra is szükség van, hogy érdemi kérdésekkel foglalkozzunk a valós adatok alapján, és a tényeket vegyük alapul. Ilyenformán egy kicsit csodálkozom, frakcióvezetőhelyettes úr, az ön hozzászólásán. Általában ez úgy szokott lenni a különböző pártokban, legalábbis a demokratikus pártokban, hogy a szakértők és a szakpolitikusok adnak tanácsot, és véleményt mondanak az elnököknek, a frakcióvezetőknek. (Zaj. - Az elnök csenget.) Úgy tűnik, hogy önöknél fordítva van ez a kérdés, mert ön azokat az elég sajátos kijelentéseket ismétli, amelyek a szakmaisággal elég nehezen hozhatók köszönő viszonyba. Először is nézzük meg az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, hiszen ez valóban kardináli s kérdés. Először is azt gondolom, hogy a világgazdasági válságtól eltekinteni lehet ugyan, csak nem érdemes. Lehet azt mondani, hogy nálunk most 10 százalék alatt van valamivel a munkanélküliség, és ez 23 évvel vagy akár 56 évvel ezelőtt nem így volt, c sak azt is tudni kell hozzá, hogy a 80 évvel ezelőtti világgazdasági válság óta ekkora válság a fejlett világot nem rázta meg, legalábbis ami békeidőben a gazdaságot illeti. Ettől eltekinteni, azt gondolom, szakmailag nemigen tekinthető helytállónak. Tehát ezeket figyelembe kell venni. Tehát amikor azt vizsgáljuk, hogy a gazdaságban mit tesz a kormányzat, mit jelent a válságkezelés, akkor azt gondolom, ettől értelmetlen lenne eltekinteni. Igenis, a válságot kezelve a kormány teszi a dolgát, és az talán a le gfontosabb dolog, hogy megvédjük az embereket azoktól a megrázkódtatásoktól, amelyektől megvédhetők. Ugyanakkor olyan gazdaságpolitikát folytassunk, amely lehetővé teszi, hogy a válság elmúltával mi úgy kerüljünk ki ebből a helyzetből, hogy tovább tudjuk v inni a fejlődést. Ilyen szempontból sajnálatos, ha összekeverjük a legalapvetőbb adatokat. A magyar gazdaság 4 százalék fölötti növekedést produkált egészen 2006ig. Egyetlenegy olyan év volt a válságot megelőzően, amikor másfél százalékkal nőtt a gazdaság i növekedés. Azt megelőzően végig 4 százalék fölött volt, és egyébként a kormányzásunk alatt ez az adat egyáltalán nem csökkent. Ami az alapvető életszínvonalmutatókat illeti, valóban nem könnyű a helyzet olyankor, amikor ilyen súlyos a válság, de a legfo ntosabb értékeket megőriztük. Néhány százalékponttal csökken most a jövedelemszint, csökken a reálkereset, de azt ne felejtsük el, hogy az elmúlt hat évben 30 százalékkal nőtt a reálkereset, és 30 százalékkal nőttek a nyugdíjak, mármint a vásárlóértékük. S ajnálatos, hogy dobálóznak a számokkal. A nyugdíjasinfláció valóban magasabb, mint az általános infláció, egytized százalékkal. Az augusztusi adatok szerint az általános infláció 5 százalék, a nyugdíjasinfláció 5,1 százalék. Ezt nagyon nagy különbségnek tekinteni, pláne, hogy a frakcióvezető úr említette külön, hogy ez másfélszeres, ez eléggé érdekes matematikai műveletre utal, és egyébként jövőre a nyugdíjak 4,1 százalékkal nőni fognak, tehát az inflációval együtt nőnek a nyugdíjak. Ilyen értelemben a ny ugdíjasokat nem éri hátrány a válság tekintetében. Természetesen tudjuk, hogy a 13. havi nyugdíjat most átmenetileg nem tudjuk folyósítani - ezt nagyon sok nyugdíjas megértette. Egyébként az építőipar igenis nagy dolog, hogy fejlődik, és ez annak tulajdoní tható, hogy ilyen gyors változások mentek végbe, és felgyorsultak azok az uniós fejlesztések, amelyeket elindítottunk. Nagyon fontosnak tartom, hogy stabilizálódott a forint. Azt gondolom, ezt nem szabad lebecsülni. Egyébként, hogy az államadósság helyzete milyen: az államadósság éppen hogy nem nő most már, hanem beáll egy olyan szintre, amely után ez csökkenni fog. Tehát ilyen értelemben nagy tévedés azt mondani, hogy hatalmas növekedés van. Ami egyébként az államadósság szintjét illeti, jó néhány országba n ennél lényegesen magasabb az államadósság szintje. Egyébként 2 milliót vagy 2 milliárdot összekeverni, mutatja, ahogy önök hozzáállnak a gazdaság alapvető kérdéseihez. Elnök asszony, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katal in) :
