Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 10 (241. szám) - A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ALEXA GYÖRGY, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
2584 A fogyasztóknak nyújtott hitellel kapcsolatban számos probléma merült fel az elmúlt időszakban, így bizottságunkban is elmondtuk azt, hogy ez a törvényjavaslat, bár időszerűnek tűnik, nem biztos, hogy az alapvető problémákat, gondokat orvosolni fogja, hiszen egyrészt elkésettnek értékelhető, másrészt pedig olyan viszonyokat próbál szabályozni, ami nem is biztos, hogy önmagában szabályozható, állami akarattal szabályoz ható. De azért a jó szándékot érzékeljük és látjuk, hogy valamit igyekszik tenni a kormány, csak úgy gondoljuk, hogy ez önmagában kevés, és a problémát abszolút nem fogja megoldani. Mi is úgy gondoljuk, hogy a fogyasztóvédelem szempontjából óriási elmaradá sok vannak, viszont ezek a lépések nem fogják azokat a problémákat orvosolni, amelyek eddig jelentkeztek. Mi merült föl a bizottsági ülésünkön konkrétan? Fontos kérdés a hitelszerződések felmondása, illetve elállási lehetősége, ezeknek a taglalása. Megítél ésünk szerint az az információs aszimmetria, amely a hitelfelvevők, illetve a hitelnyújtók között van, továbbra sem fog oldódni, hiszen a hitelnyújtók mindig információs többlettel bírnak, még akkor is, hogyha jogszabályokon keresztül a tájékoztatási kötel ezettséget igyekszünk, illetve igyekszik a törvényalkotó előírni, elmondani. Ennek ellenére sok minden nem történt, nem történik. Ha a fogyasztókat vizsgáljuk, akkor gyakorlatilag ugyanazokkal a problémákkal találkozunk, mint tíz éve: nem értik, nem tudják , nem kaptak kellő felvilágosítást, így érzik azok a hitelfelvevők, akik ilyen eszközhöz jutottak, illetve nyúltak. Továbbra sincs meg az egyenlő bánásmód, az egyenlő esély a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között. Ezen túlmenőleg gyakran mondvacsinált oko k játszanak közre abban, hogy a hitelnyújtók az elmúlt időszakban elálltak a hitelnyújtástól. Vis maior esetekre hivatkoztak, amelyet egyrészt a hitelszerződések nem definiálnak megfelelően, hogy mit is értenek ez alatt. (15.50) Másrészt pedig gyakorlatila g minden vis maiornak tekinthető, legalábbis a pénzintézetek a gazdasági válság hatásait mindenképpen ennek tekintették. Megítélésünk szerint, ha már ez az információs aszimmetria fennáll, ha a hitelnyújtó a kockázatokat felmérte, márpedig fel kellett mérn i, és nem csak a hitelfelvevőnek kell informálódni egy hitelfelvétel kapcsán, akkor bizony nagyon furcsa dolog, hogy ilyen rövid távon, mint a fogyasztási hitelek vonatkozásában, de elállási lehetőség, illetve további pótlólagos költségek áthárítása lehets éges a hitelfelvevőkre. Ezt mi nem tartjuk szerencsésnek, nem helyes, nem helyénvaló. Úgy ítéljük meg, hogy ez a szabályozás továbbra is arról szól, hogy a hitelnyújtók privilegizált helyzete fönn fog maradni. Egykét apróság is szóba került még, így példá ul a határozatlan idejű hitelszerződésekre vonatkozó szabályozás vagy egyáltalán, milyen polgári törvénykönyvet értsünk az alatt, amikor a polgári törvénykönyvről szól a törvényjavaslat, úgymond a régi polgári törvénykönyvet vagy azt a polgári törvénykönyv et, amelyet önök elfogadtak éppen a hétfői nap során, és a hatálybalépése nyilván hosszabb időszakra ki van tolva. Tehát e tekintetben is vannak bizonytalanságok megítélésünk szerint a törvényjavaslattal kapcsolatban. A jelzáloghitelekre vonatkozó, előtörl esztésre vonatkozó szabályokkal egyet lehet érteni, egyrészt az Európai Unió irányelve is e tekintetben egyértelmű, másrészt pedig az tudvalevő, hogy a jelzáloghitelek mögött hosszabb lejáratú források vannak, azoknak a rendelkezésre bocsátása nyilván költ ségesebb, illetve nagyobb kockázattal lehetséges, ezért ez a szabályozás, úgy gondoljuk, rendben van. Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Alexa György képviselő úrnak, a gazdasági bizottság előadójának. ALEXA GYÖRGY , a gazdasági és informatikai bizottság előadója :
