Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 10 (241. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. HÖRCSIK RICHARD (Fidesz):
2479 Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hörcsik Richard frakcióvezetőhelyettes úr, Fidesz: “500 éve született Kálvin János” címmel. Képviselő urat illeti a szó. DR. HÖRCSIK RICHARD (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 500 éve született Kálvin János. E jeles évforduló kapcsán nemcsak a világ reformátusságának, így a magyarországi református egyháznak van oka megemlékezni, hanem úgy vélem, nekünk, politikusokn ak is itt, a tisztelt Ház falai között, mert Kálvin ugyan az európai reformáció alakja volt, de munkásságával olyan mélyreható egyházi változásokat indított el, amelyeknek igenigen komoly társadalmi, politikai és gazdasági kihatásai voltak. Jean Calvin, a zaz Kálvin János a franciaországi Noyonban, 1509ben született, Párizsban dialektikát, teológiát, majd Orléansban jogot tanult, 1533ban jogi doktorátust szerzett. A francia protestánsok üldözése miatt Baselba menekült, ahol 1535ben jelenteti meg élete e gyik fő művét, az Institutiót. Azért jelentős ez a munka, mert nemcsak a hitélet reformációjára tér ki, hanem összefoglaló rendszerét adja a társadalmi és állami életnek. A hagyományokat, a fanatizmust, a bigottságot elítélte, és harcolt az avult tekintély rendszer ellen. Felfogása szerint, idézem: “Aki nem uralkodik Isten dicsőségére, az nem király, hanem rabló.” Kálvin egyébként azt fogalmazta meg, amire az új korba belépő Európának szüksége volt. 1536 júliusában Genfbe ment, ahol hozzákezd a város reformá ciójához. Két év múlva Strasbourgba érkezik, majd 1541től haláláig ismét Genfben dolgozott. 12 kötetnyi műve között meghatározó jelentőségű volt az Egyházi rendtartás. Kálvin felújította a Biblia szerinti presbitériumot, és ő léptette először életbe a zsi natpresbiteriánus egyházalkotmányt. Ez azt jelenti, hogy az egyház tagjai minden törvényhozó és kormányhozó hatalmat a presbitereken keresztül gyakorolnak, minden felsőbb testületet a presbitériumok választanak; egyébként ez az alkotmányos politikai élet kálvini gondolatának a gyökere. Aztán kidolgozta a város egyházi szervezetét és a polgári törvénykönyvet. A polgárság erkölcsének megjavítása céljából szigorú törvényeket fogadtatott el: nincs kocsma, kártyabarlang, felvirágzik az ipar és a tisztes kereske delem, nincs úri pazarlás, van csendes, biztos polgári gyarapodás Genfben. Európa gazdasági életében is fordulópontot hozott Kálvin törvényes és méltányos, 5 százalékos kamat jogosságát meghirdető bibliamagyarázata. Ezzel a modern gazdasági élet indult útj ára az öreg kontinensen, hiszen a pénzforgalom már akkor is az ipar és a kereskedelem legfőbb feltétele és a gazdaságfejlődés elindítója. Kálvin halála után sem szűnt meg hatása, hanem az úgynevezett kálvinizmus gondolatkörében évszázadokon keresztül a pro gresszív változás, a semper reformandi jegyében a fejlődést eredményezte. Tisztelt Elnök Úr! Nekünk magyaroknak pedig különösen sok okunk van a megemlékezésre, hiszen Európában ma is az egyik legnépesebb kálvinista egyház tagjait a Kárpátmedence reformátu ssága adja. A XVI. században egy emberöltő alatt tanításai olyannyira meghódították a magyar népet, hogy már a kezdetekből fogva a református vagy kálvinista hitet, illetve egyházat magyar vallásnak, magyar egyháznak nevezték, mi több, az egyszerű nép gyak ran vélte őt jó magyar embernek. Igen, Magyarországon a társadalmi életnek szinte nincs olyan területe, ahol ne lenne kimutatható a kálvinizmus progresszív hatása. Például a nemzet függetlenségéért vívott évszázados harcok mozgatójaként a korábban sajnos f eledésbe merült Ius Resistendit a kálvini zsarnokölés elmélete váltotta föl. A reformátor szerint, aki túllépi jogait, Isten ellen cselekszik. A magyarországi rendek például Bocskai Istvánt 1605ben ezek alapján választották meg Isten elhívottjaként, a mag yarok Mojzesaként, aki népét megszabadítja az idegen uralom alól. Tehát ennek egyik példája az, hogy Kálvin és a kálvini reformáció hogyan lett megtartóerővé a Kárpátmedencei magyarság számára. Aztán a kálvinizmusnak a magyar polgári gondolkodás térnyerés ében is elvitathatatlan szerepe volt, különösen a kiegyezés utáni gazdasági fejlődésben, amikor a szociális piacgazdaság mintáját
