Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 9 (240. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP): - ELNÖK (Mandur László): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
2449 következően pedig, mivel ez egyben felvételi is, bizony a sikeresség százalékban kifejezve kevésbé lesz tet szetős. Tehát én még egyszer arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ha a rendszer úgy van felépítve, hogy a kibocsátó intézmény által megkövetelt és elvárt záróvizsgaeredmény legyen a mérvadó… (Közbeszólás.) Államtitkár híján is elmondom, természetesen . Gondolom, majd elolvassa a jegyzőkönyvet. (Babák Mihály: Nem biztos! - Göndör István: Nem ő az előterjesztő!) Tehát az iskolák számára ez a fajta önérdek... - merthogy a finanszírozás szempontjából ez egy kulcskérdés, hogy mennyi diákjuk lesz a következő évben, az azt követő évben. A szülők számára fel lehet mutatni, hogy kérem, a mi iskolánk nagyon jó, nálunk 100 gyerekből 103an is jelesre érettségiznek, és a 103ból 110 fog bekerülni az egyetemre. Tehát nyilvánvalóan látszik, hogy a fiskális finanszíro zási érdek és a tényleges tartalmi dolgok között olyan komoly feszültség van, amit mindenképpen fel kell oldani, mert így nem lesz hosszú távon tartható. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra követke zik Hoffmann Rózsa képviselő asszony. Parancsoljon! (Arató Gergely visszatér az ülésterembe.) DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP) : Államtitkár úr szavaira két mozzanatban szeretnék reagálni. Az egyik: azért az nem teljesen úgy van, hogy 2005ben azért nem lehetett e lőírni az emelt szintű érettségi kötelezőségét, mert nem volt kipróbálva. Megismétlem: a teljes felsőoktatás elutasította, a közoktatás is, kizárólag a bölcsészettudományi karok idegen nyelvi szakjai fogadták el. Ilyen ellenálló közegben nyilvánvalóan poli tikai harakiri lett volna ennek a kötelezőségét előírni. A másik, amit mondanék, megtartóztatom magam, leszek olyan nagyvonalú, hogy nem megyek itt bele további szakmai fejtegetésekbe. Ez a mostani beszélgetés is annak ékes példája, hogy sajnos a kormány e lmulasztotta 2005ben, azelőtt is és azóta is azt, hogy megtegye azt, amit minden felelős kormánynak meg kellene tennie, hogy az oktatási rendszer legkritikusabb, legérzékenyebb részéhez, és ez az érettségi, ami átmenet a köz- és a felsőoktatás között, nem szabad voluntarista módon reformot bevezetni, időt kell arra adni, hogy az egyetértés a többség részéről megszülessen. Egyegy érettségi reformra minden ország rászán bizony több évet, ha szükséges. Itt 2005ben az történt, hogy megismétlem: a szakma font os szereplőinek ellenállása ellenére vezették be; kibeszélve nem volt, most sincs, és a továbbiakban, úgy gondolom, hogy ez itt nem a szakmai viták helye, de bizony így látjuk ezt a kérdést. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Államtitkár úr két percbe n kért szót. Parancsoljon! ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Távol álljon tőlem, hogy a képviselő asszonnyal oktatástörténeti vitába keveredjek, de mégiscsak fel kell hí vnom a figyelmet arra, hogy a kétszintű érettségi bevezetéséről az első elvi típusú döntés 1997ben született, akkor került be a törvénybe, és az azt követő, egyébként eltérő színű kormányzatok folyamatosan készítették elő a kétszintű érettségi bevezetését . Szó nem volt arról, hogy 2005ben hipphopp előugrott a kétszintű érettségi rendszer. Egyébként a kétszintű érettségi rendszer bevezetése során a szakmai vitákban valóban sokfajta vélemény volt. Továbbra is azt kell mondanom, szemben képviselő asszonnyal , azok messze nem voltak olyan egyszínűek, mint ezt képviselő asszony véli. Ami pedig az emelt szintű érettségi kérdését illeti, ebben felhívom a figyelmét TataiTóth András képviselő úr általános vita kezdetén elhangzott érvelésére arról, hogy nem feltétl enül a szakmai szempontok voltak azok, amelyek a felsőoktatási intézményeket távol tartották attól, hogy emelt
