Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. november 9 (240. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - DR. HOFFMANN RÓZSA (KDNP):
2446 vagy benyújtunk - módosító javaslatot, vagy talán a beterje sztők is belátták, hiszen a bizottsági vitában elhangzottak ezek az érvek. Ennél súlyosabb a másik téma, amihez hozzá szeretnék szólni, és ez az érettségi. Bevezetőként itt is elmondanám, hogy azt a törekvést, hogy emelkedjék a felsőoktatásba bekerülők tud ása, műveltsége, színvonala, mi is fontosnak tartjuk. A megoldást viszont nagyon rossznak találjuk, és hogy megértsék, miről van szó, engedjék meg, hogy egy picit visszatekintsek időben az érettségire. 1995 körül jelent meg az első koncepciója annak a kéts zintű érettséginek, amit aztán - ha jól emlékszem az évszámra - olyan 20032004 körül bevezetett a minisztérium. Akkor, ’9597 között az egész szakma ellene volt. Egy parlamenti felszólalás nem alkalmas arra, hogy felidézzem a szakmai vita minden részletét , csak egy mozzanatot hoznék ide, aztán majd még egyet. Ennek pedig az volt a lényege, hogy ez a kétszintű érettségi, amit később bevezettünk, nem kedvez az általános műveltség szélesítésének, hiszen arra készteti, arra kényszeríti a diákokat, hogy egy vag y két tantárgyat válasszanak maguknak, és azt tanulják emelt szinten, miközben az országnak, a felsőoktatásnak, a tudománynak, az értelmiségi pályáknak széles alapműveltségű gyerekekre volna szüksége. Ezt az érettségi rendeletet vagy érettségi reformot bev ezették annak idején, annak ellenére, hogy mind a felsőoktatás, mind a közoktatás - jelesül a sokszor hivatkozott Országos Köznevelési Tanács is - ellenezte. Emiatt, és még más okok miatt, amiket itt most nem említek fel. A hatalom voluntarista módon valam i miatt ragaszkodott ehhez a kétszintű érettségihez, bevezette. De hogy ne okozzon kudarcot, hogy ne történjék meg az, ami megtörtént Romániában vagy Franciaországban, hogy egy érettségi reform után az adott korosztály 1020 százaléka megbukik, ezért katas ztrofális mértékben levitték az érettségi követelményét. Ennek következménye az, hogy ma le lehet úgy érettségizni egészen jó eredménnyel, hogy az adott szaktárgyakból alig tud valamit a gyerek, és a felsőoktatásba - miután nem kívánta meg az emelt szintű érettségit - sorba kerülnek be olyan fiatalok, akiknek a tudása nem üti meg azt a szintet sem, amit korábban egy jól végzett általános iskolás diáké. De van itt még más probléma is. Miközben a felsőoktatás átalakítása azt a célt tűzte maga elé - és ez az e gyik alapkoncepciója a bolognai rendszernek , hogy minél későbbre tolja ki a fiataloknak a konkrét specializálódást, pályaválasztást, ezt szolgálja a hároméves bachelorképzés, amely széles alapozó képzést jelentene, ahol még nem választanak szakot, csak s zakirányt, ezzel szemben az érettségi reform arra készteti a fiatalokat, hogy már 15 éves korban döntsék el, hogy mi legyen az az egy vagy két tantárgy, amit ők emelt szinten akarnak tanulni. Mintha nem ugyanaz a minisztérium döntötte volna el ezt a két fo ntos reformot, ezek egyáltalán nem találkoznak. A felsőoktatás tehát az alapműveltséget segíti, az érettségi pedig a korai szakosodást, de a követelmények lecsökkentésével katasztrófát idézett elő a közoktatásban, mert némi költői túlzással - engedjék ezt meg nekem, értjük egymást, azt hiszem - írniolvasni alig tudó fiatalok tömege kerül be az egyetemre. Ezt az elhibázott érettségi reformot, amelyet - megismétlem - mind a felsőoktatás, mind a közoktatás a bevezetésekor is opponált, nem tartott helyesnek, e z a módosítás most szentesíteni akarja. Abból indul ki, hogy ha előírja majd a kormány, hogy egy vagy két tantárgyból emelt szintű érettségit tegyenek, ettől reméli azt, hogy javul a felsőoktatás színvonala. Lehet, hogy kicsit majd jobban tudja a fizikát, a matematikát a Műszaki Egyetemre menő - vagy fordítva , de a műveltsége nem fog emelkedni, és ez az oktatási rendszerünknek vagy éppen a társadalmunknak talán az egyik legnagyobb katasztrófája, hogy radikális, katasztrofális méretekben csökkent a színvon al. Magam itt a parlamentben már legalább háromszornégyszer interpelláltam 2006 óta az ügyben, hogy változtatni kell az érettségi rendszerén, mert nem jó, mert bajt okoz, mert rombol, mert igénytelenséget szül, nem emeli a színvonalat; ez nem történt meg. Ezért tehát ezt a szándékaiban, mondom, jó szándékú kezdeményezést nem tudjuk támogatni, mert nem az alapvető bajt orvosolja, hanem egy szépségflastromot rak az alapvetően elrontott rendszerre. Bizony, én is azt javaslom a Kereszténydemokrata Néppárt nevé ben, hogy vonják vissza ezt a törvényjavaslatot. Inkább arra törekedjenek, hogy az érettségi rendszert hogyan lehet - jól tudom,
