Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 21 (222. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - Dr. Zombor Gábor (Fidesz) - a szociális és munkaügyi miniszterhez - “Számadás” címmel - ELNÖK (dr. Katona Béla): - DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter:
223 A Számvevőszék jelentése rögzíti, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap több mint 67,5 milliárdo s hiánnyal zárta az évet a tervezett nullszaldó helyett. A 2008as nyugdíjmegállapítási szabályok következtében az induló nyugdíjszínvonalak legalább 78 százalékkal csökkentek. Ezzel az intézkedéssel a 2008as szabályok szerint nyugdíjba vonulók elveszte ttek egyhavi nyugdíjat. 2008. január 1jétől sújtja keresetkorlát a friss korhatár alatti nyugdíjasokat. Az Állami Számvevőszék jelentése alapján ezen jogszabálymódosítás következtében 178 fő nyugdíjkifizetését szüntették meg. Ugyanakkor a jövedelemkorlát on felüli foglalkoztatottak havi átlagos létszáma 7785 fő volt, ami nagyjából 10 százaléka a 2008ban öregségi nyugdíjba vonulók számának. Tisztelt Miniszter Úr! Az előbb elhangzottakra tekintettel kérdéseim a következők. Honnan és miből pótolták a nyugdíj alap 67,5 milliárdos hiányát? A fenti számokra tekintettel továbbra is indokoltnak tartjae, hogy 2010. január 1jétől minden korhatár alatti nyugdíjasra kiterjesszék a keresetkorlátozás intézményét? Mi az ön magyarázata arra az állami számvevőszéki észrev ételre, miszerint a jövedelemkorláton felül foglalkoztatottak havi átlagos létszáma 7785 fő volt, és ez idő alatt 178 fő nyugdíjkifizetését szüntették meg? Nem gondoljae, hogy ezen intézkedéseik mindössze arra voltak jók, hogy a feketefoglalkoztatást bőví tsék? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (dr. Katona Béla) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Herczog László miniszter úrnak. DR. HERCZOG LÁSZLÓ szociális és munkaügyi miniszter : Köszönöm. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A nyugdíjalap 2008. évi többletkiadásának meghatározó tényezője a májusi és novemberi kiegészítő emelés volt, amelynek kihatása 61 milliárd forint. A kiegészítő emelésre a makrogazdasági mutatók tervezettől eltérő alakulása miatt került sor. A nyugdíjak vásárlóértéke 2008ban 1,8 százalékkal emelkedett, és 1,1 százalékkal javult a nettó keresetek változásához viszonyítva is. A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény alapjá n a központi költségvetés a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére kamatmentes hitelt nyújtott a pénzügyi hiányok fedezésére. Ami a keresetkorlátozás intézményét illeti, először egy pontosítást szeretnék tenni. Azok számára, akik 2008. január 1je e lőtt mentek nyugdíjba, átmeneti szabályt kellett megállapítani, hogy fel tudjanak készülni a szabály alkalmazására. Ennek határideje jár le, s 2010től minden előrehozott öregségi nyugdíj esetében érvényesülni fog a rendelkezés. A kérdés megválaszolásához, azt hiszem, világosan látni kell, itt nem arról van szó, hogy az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érők esetében korlátozzuk a foglalkoztatást. A valós helyzet éppen fordított: itt olyan emberekről van szó, akiknek van munkahelyük, dolgoznak, és még nem ér ték el a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, de mert a korábbi szabályozás lehetővé tette, ezért kiveszik a nyugdíjukat is. A nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának pedig alapvető feltétele, hogy a korhatár alatti nyugellátás csak kivételesen indokolt esetbe n kerüljön megállapításra és folyósításra. Az előrehozott nyugdíj korábbi szabályozása több más egyéb nyugdíj melletti foglalkoztatást kezdeményező szabályozással együtt valóságos korai nyugdíjazási hullámot indított el, amelynek következtében az évtized k özepére az érintett korosztályok több mint 90 százaléka a számára lehető legkorábbi nyugdíjbavonulási lehetőséget választotta. Ez azt is jelentette, hogy a korai nyugdíjba vonulás és ezzel párhuzamosan a nyugdíj melletti változatlan munkavégzés domináns é letstratégiává vált. (14.10) A kialakult helyzet súlyosan veszélyeztette a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hosszú távú finanszírozhatóságát. Hiába hozunk olyan törvényt, amely felemeli a nyugdíjkorhatárt, ha lehetőség van arra, hogy attól lényegesen korábban nyugdíjat kapjon az egészséges, munkaképes és
