Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA (MSZP):
2066 jelentősége, hogy leírjuke ezt egy törvénykönyvben, hanem inkább annak, hogy az emberi gyarlóság milyen mértékben tud érvényesülni. És ha már itt tartunk, szintén ennek a beszélgetésnek a másik résztvevőjétől, Érszegi Márk Vati kánszakértőtől szeretnék idézni, hogy mit mond vajon az egyház a hűtlenségről. Látom, a képviselőtársaim az ellenzéki padsorokban nem hallgatták ezt a beszélgetést, pedig nagyon tanulságos lett volna, és nem is véletlenül idézem ennek a beszélgetésnek a r észleteit. Tehát mit mond az egyház a hűtlenségről? Azt, hogy emberek vagyunk, ezért gyöngék és esendők. A házasság sem két tökéletes ember egysége, és bizony a bűn sajnos itt is jelen van. Napjainkban sok olyan hatás éri az embereket, ami megnehezíti azt, hogy hűséggel és következetességgel éljék meg ezt a személyes állapotot, amit a házasság jelent. Azt mondja a Vatikánszakértő: más az egyház jogi rendje és más a polgári jogrend. Ugye, ez talán mindannyiunk számára világos? XVI. Benedek pápa is mondta, h ogy manapság az emberek nem a természetjog szerint kötnek házasságot, vagyis gyakran nem az van eszükben, hogy milyennek kell lennie egy házasságnak az eredeti hivatása szerint. Azt gondolom, hogy ez az egyháznak a korábbitól eltérő - kétségtelenül eltérő - és konzervativizmusában nem a korábbiakkal megegyező álláspontját tükrözi. Mivel mi is itt a szocialista frakcióban többször meditáltunk, gondolkodtunk, alaposan átgondoltuk - hogy a köztársasági elnök fordulatával éljek , hogy mit is kezdjünk a házastá rsi hűség Ptk.beli szabályozásával, eme gondolatok csak megerősítettek bennünket az általunk képviselt jogi megoldásban, hogy a házastársi hűséget nem jogi normákban, nem a polgári törvénykönyvben kell kötelező erővel előírnunk. Úgy gondolom, ez két ember re tartozó érzelmi kapcsolatot kifejező, a kapcsolat mélységét, szeretetteljességét megélő két ember belső ügye kell hogy legyen. Bízom abban, hogy önök el tudják ezt fogadni, bár tudom, hogy nyilván az önök értékválasztását is tükröző megoldás ez a módosí tó javaslat, de mégis azt kérem, hogy próbáljunk a mai életünkhöz leginkább idomuló és alkalmazkodó, értelmes és végrehajtható szabályokat hozni. Bízom abban, hogy a polgári törvénykönyv a jelen vita eredményeként is jobbá tud válni. Azért azt hadd mondjam el így a vita vége felé járván - gondolom én, de erről természetesen nem vagyok meggyőződve , bízom abban, hogy az a küzdelem, amivel az elmúlt években a polgári törvénykönyv megalkotásáért a szocialista frakció tagjai és mindazon képviselők, akik tudásu kkal hozzájárultak ahhoz, hogy ez jobbá váljon, és a vita alapjául szolgáló szakértői javaslat mégis tükrözze azokat a társadalmi elvárásokat, amelyek minket, képviselőket is részben indítanak a törvényjavaslat elkészítésekor; bízom abban, hogy ez a küzdel em eredményre fog vezetni. És ez a küzdelem nemcsak a polgári törvénykönyvért, egy új polgárjogi kódexért szólt, hanem sajnos egyidejűleg a mindenre nemet mondás ellen is folyt ez a küzdelem. Ugyanis több képviselőtársam elmondta - és magam is ezt hiszem , hogy sajnos a jelenlegi politikai helyzetben konszenzusra nem fogunk jutni sem a Házszabály, sem a polgári törvénykönyv tekintetében. (11.40) Hiszen a megegyezés csírájával sem tudtunk találkozni szinte a törvényjavaslat vitája során. Sőt, azzal is talál koztunk, hogy úgy vitatkoztunk egyegy tévéműsorban az ellenzéki képviselőtársaim egyikével, hogy azt kérdezte tőlem a műsor előtt, hogy olvastame én ezt a törvényt. És mondom, igen, én már régóta olvasom, mert 2007 óta, mióta a szakértői javaslatot el le hetett érni az interneten, azóta én foglalkoztam vele. Úgy folytattuk le ezt a parlamenti vitát, hogy az ellenzéki képviselőtársam el sem olvasta a törvényjavaslatot, de nagyon jól vitatkoztunk. Tehát ebből is látszik, hogy igazából a hozzáállás és a cél a z ellenzéki pártoknak vajon miről szól. Sajnos tényleg arról, és ezt el kell mondanom nekem is, bármennyire is önöknek ez nyilvánvalóan az egyetértését nem fogja kivívni, hogy sajnos a polgári törvénykönyv is egy politikai cél elérésének az eszközévé vált. Ezt nagyon szomorúan vagyok kénytelen, de mégis tényszerűen megállapítani. A lefolytatott vitából, a mögöttes beszélgetésekből - és nyugodtan mondhatom talán ezt is, anélkül, hogy ezeknek a tartalmát fölfedném - mégis ezt a végkövetkeztetést kell levonnom .
