Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
2057 gyógyszert, ami tökéletesen működik? Ha nem, akkor majd átveszi az Egészségügyi Minisztérium a kutatást. Ez körülbelül ilyen színvonalú érvelés, képviselő úr. Elmondtuk számtalanszor, hogy ez egy olyan kódex, aminek a kodifikációjában soha sehol a világon nem határidőben gondolkodnak. Se Nyugaton, se Magyarországon. Számos példát lehet mondani ar ra, hogy bizony évtizedekig húzódik el a kodifikáció, mint ahogy az 1959. évi IV. törvény kodifikációjának a története sem a Rákosi rendszerben kezdődött, ahogy mondtam, hanem jóval a háború előtt. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Ismét ké t percre megadom a szót Szép Béla képviselő úrnak, MSZP. DR. SZÉP BÉLA (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Biz’ isten, és az előbb is sajnálkozásomat fejeztem ki, hogy újra és újra, és a korábbi kifogásom pontosan erre vonatkozott, hogy olyan eljár ási kérdésekről beszélünk, amik messze nem érintik ennek a hatalmas munkának a valódi eredményeit. (10.50) De azt kell mondjam - ellentmondva Salamon képviselőtársamnak , hogy például az 1003/2003as kormányhatározat azt mondja: az új Ptk. teljes tervezet ét - tehát teljes tervezetét - egységesen, egy időpontra kell elkészíteni annak érdekében, hogy az Országgyűlés a teljes kódex elfogadásáról dönthessen. A kódex egyeztetésre kerülő tervezetének kidolgozására a határidő 2005. szeptember 30. Ez a határidő le tt majd utóbb meghosszabbítva. Akkor ennek a kiváló bizottságnak egyetlen tagja vagy vezetője sem - amely a szakmát egymagában megtestesíti - kifogásolta a kezdetektől, majd azt követően sem, hogy igen, határidők mellett éljük az életünket, határidők figye lembevételével teljesítünk vállalt vagy ránk szabott kötelezettségeket. S még annyit, hogy a 2005ös határidő előtt már 2003 negyedik negyedévében tájékoztatást kellett adni az új Ptk. előkészítésének folyamatáról. Tehát ez egy folyamatos, vállalt, elfogad ott kötelezettség volt. De én arra kérném tisztelt képviselőtársaimat, hogy igazán az ügyről beszéljünk, arról a kódexről, amiben rengeteg újítás van a versenyképességet és az állampolgárok, a természetes jogalanyok alapvető jogait érintő kérdésekben. ELNÖ K (dr. Világosi Gábor) : Folytatva a kétperces hozzászólásokat, megadom a szót Orosz Sándor képviselő úrnak, MSZP. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor a köztársasági elnök úr átiratát olvastam, őszintén szólva azon döbbentem meg, hogy oly mértékben szélesítette ki a kifogásait, ami legalább annyira parttalan, mint amennyire úgy tűnik, ez az itt folyó vita is. Ha körbenézek - most nem aszerint próbálom beazonosítani az arcokat, mint tette azt Eörsi Mátyás úr, hogy ki mióta ül itt a parl amentben, hanem aszerint, hogy ki milyen végzettségű , azt látom, hogy itt a legtöbb ember jogi végzettségű, s ilyen értelemben azt gondolom, hogy okkaljoggal tekintheti magát a jogi szakma részesének. Ezen túlmenően persze nemcsak olyan kiválóságok tagj ai a jogi szakmának, mint akikre Eörsi Mátyás úr hivatkozott, hanem - tudjuk - különböző minőségűek. Ettől függetlenül az is biztos, hogy az azonos kiváló minőségűek között is viták alakulhatnak ki egyes alapvetőnek is tekinthető kérdésekben, aminek egysze r valamikor, ha komolyan vesszük a feladatunkat, nevesen, hogy ne egyszerűen véleményünk legyen valamiről, hanem azt kodifikálni is akarjuk, akkor ennek egy ponton valamilyen módon véget kell vetni. De utalnék arra is, hogy a jogi szakma sem egységes. Én p éldául egyetértettem a köztársasági elnök úr átiratában megfogalmazott azon gondolatával, amelyik arra vonatkozott, hogy az alapítványi vagyonnal való rendelkezés szabályainál mit vegyünk ki az elfogadott szövegből. Én egyetértettem ebben, de úgy látom, ho gy képviselőtársaimnak az ugyancsak a jogász szakmához
