Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - DR. SALAMON LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2044 Tisztelt Képviselőtársaim! Most megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, a KDNP vezérszónokának. Képviselő urat illeti a szó. DR. SALAMON LÁSZLÓ , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszön öm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Lám, ismét visszakerült elénk a polgári törvénykönyv, pontosabban: az a törvényalkotási torzó, amit ezzel az elnevezéssel az Országgyűlés több mint egy évig tartó tárgyalással létrehozo tt. Aki figyelemmel kísérte a törvénytervezet eddigi vitáját, aki megismerte erőteljes és sokoldalú szakmai bírálatát, aki szembesült azokkal a meghökkentő rögtönzésekkel, felelőtlen és komolytalan ötletelésekkel, egyáltalán azzal a tárgyalási móddal, ami ebben az ügyben megvalósult, azt nem lephette meg a köztársasági elnök döntése. Az elnök úr 14 oldalas átiratban fejtette ki azokat a kifogásokat és érveket, amelyekre tekintettel a törvény megerősítését megtagadta, és azt - élve vétójogával - az Országgyű lésnek megfontolásra visszaadta. Szeretném arra felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy az, aki vétójogát gyakorolta, maga is a polgári jog tudományának művelője, egyetemi tanár, itthon és külföldön elismert tudós, vagyis a téma avatott ismerője. A köztá rsasági elnöki vétó tehát egyszersmind újabb szakmai bírálat, ami tovább bővíti az elutasító szakmai vélemények körét. A köztársasági elnök vétója a törvény egészére vonatkozik, miközben az államfő külön hangsúlyozta, hogy nemcsak a törvénnyel, hanem annak elfogadási módjával sem ért egyet. Az elnöki átirat ezzel kapcsolatban részletesen foglalkozik a záróvita és zárószavazás mozzanatával, visszaigazolva az Országgyűlés által követett eljárás miatti tiltakozásunkat, részletesen elemezte az ezzel az eljárási szakasszal kapcsolatos házszabálysértés jellegét és következményeit. Idézem az elnöki átiratot: “A törvénynek ilyen módon való elfogadása álláspontom szerint nem volt összeegyeztethető a Házszabály 107. §ával, és nem garantálta ennek a kiemelkedő jelentő ségű törvénynek a lehető legalaposabb megtárgyalását és egy ellentmondásmentes, minden részletében átgondolt kódexnek a megalkotását. Szükségesnek tartom a tisztelt Országgyűlés figyelmét felhívni arra, hogy a törvény újratárgyalása során olyan eljárást al kalmazzon, mely érdemben biztosítja a megszülető törvény minőségét” - tartalmazza az elnöki átirat. Az itt idézett elnöki vélemény egyszersmind cáfolata azoknak a Szép Béla által most is hangoztatott hamis állításoknak, ami a törvény tárgyalásával kapcsola tos hozzáállásunkról a másik oldalról visszatérően elhangzik. A köztársasági elnök általánosságban lesújtó véleményt fogalmazott meg a törvény egészéről. Engedelmükkel itt is az elnöki átiratból idézek: “Természetes és jogos törekvés, hogy a rendszerváltoz ás után 20 évvel a piacgazdaságnak és a mai életviszonyoknak a lehető legjobban megfelelő új polgári kódex szülessen. Ennek azonban csak akkor van értelme, ha az új törvény ellentmondásoktól mentesen, áttekinthetően igazítja el a jogkereső közönséget és a jogalkalmazókat. Ezért a polgári törvénykönyv megalkotására irányuló eljárásnak különösen gondosnak kell lennie, és a lehetőségekhez képest garantálnia kell a létrejövő jogszabály minőségét. A kihirdetésre megküldött polgári törvénykönyvről szóló törvény m egalkotására irányuló eljárás álláspontom szerint ennek a követelménynek nem tett eleget.” Eddig az idézet. De az elnök később is visszatér a törvény általános minőségének elemzésére. Az átirat 3. oldalán ezt olvashatjuk: “A törvény szövege sajnálatos módo n igazolja, hogy a törvény javaslatának előterjesztője és az Országgyűlés nem tettek meg mindent, hogy ellentmondásoktól, esetlegességtől mentes, a gyakorlati jogalkalmazást segítő kódex jöjjön létre. A törvényben számos szerkesztési hiba található, és ugy ancsak számosak a koncepcionálisan átgondolatlan, a gyakorlatban igen nehezen alkalmazható rendelkezések is.” Tisztelt Képviselőtársaim! A köztársasági elnök a törvény egészének átfogó elemzése mellett számos részletkérdésre is kitér. Hangsúlyozza azonban, hogy konkrét felvetései csupán példaszerűek,
