Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 28 (237. szám) - A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21-ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
2036 A köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött, az Országgyűlés 2009. szeptember 21ei ülésén elfogadott, a polgári törvénykönyvről szóló törvény vitája . Emlékeztetem önöket, hogy a házbizottsági ülésen megállapodás született arról, hogy az elfogadott, de ki nem hirdetett törvény vitájára a mai napon kerüljön sor. A hétfőn elfogadott Házszabálytól való eltérés értelmében módosító javaslatok benyújtására tegnap 17 óráig volt lehetőség, a bizottsági előkészítés nélküli vitára pedig ma kerül sor. Az előterjesztő 200 9. október 30án, pénteken 12 óráig ad tájékoztatást arról, hogy mely módosító javaslatokkal ért egyet. A módosító javaslatokról jövő héten hétfőn 12 óráig van lehetőség külön szavazást kérni. A módosító javaslatokról történő szavazás pedig 2009. november 3án, kedden lesz. Az egységes javaslathoz, a Házszabály 107. § (1) bekezdésében meghatározott tartalommal, jövő hét csütörtökig nyújtható be módosító javaslat. A záróvitára, valamint a zárószavazásra legkorábban 2009. november 9én, hétfőn kerülhet sor. M ost pedig elsőként megadom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak, 20 perces időkeretben. Államtitkár urat illeti a szó. DR. AVARKESZI DEZSŐ , igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Ké pviselőtársaim! Az Országgyűlés szeptember 21ei ülésnapján elfogadta a polgári törvénykönyvről szóló törvényt, amelyet a köztársasági elnök úr október 13án megfontolásra visszaküldött az Országgyűlésnek. Az új polgári törvénykönyv elfogadását tízéves sza kértői munka, azt követő intenzív, tíz hónapos kormányzati előkészítés, majd egy rendkívüli hosszúságú, majdnem másfél éves parlamenti vita előzte meg. Széles körű konzultációt és egyeztetést folytattunk. Többször készített az igazságügyi tárca úgynevezett hipotetikus változatokat a parlamenti vita során, amelyek tartalmazták a kormány által elfogadásra javasolt módosító indítványokat, mielőtt még azokról szavazás lett volna, azért, hogy mindenki, jogalkotók és jogalkalmazók egyaránt lássák azt, hogy milyen lenne az új Ptk. Így az idő is, a lehetőség is megvolt a módosító javaslatok és az egész szöveg megismerésére. A törvényalkotási folyamat záróelemeként számos, bár a törvénykönyv terjedelméhez képest talán nem is olyan nagy számú, zárószavazás előtti módo sító javaslat készült. Ezek jelentős része a törvénykönyvön belüli koherenciahibák kiküszöbölésére irányult, vagy nyelvi, nyelvhelyességi, vagy akár jogtechnikai jellegű volt. Néhány azonban alkotmányossági aggályokat küszöbölt ki. Így például az időközben elfogadott törvénnyel egyezően került be a kódexbe a bejegyzett élettársakra vonatkozó szabály, kikerült a törvénykönyvből a közjegyzői válás lehetősége, a biztonságos megvalósíthatóság érdekében kiegészültek a gondnokságra vonatkozó szabályok. Egy ilyen átfogó, az életviszonyok sokaságát szabályozó törvény esetében törekedni kell a teljes szakmai konszenzusra, ugyanakkor tudni kell azt is, hogy elérni bizonyosan nem lehet a teljes egyetértést. Természetes, hogy maradtak fenn viták, mert az új kódex szabál yai értékválasztást is tükröznek, valamint azért is, mert a szakemberek véleménye eltérő az egyes problémák megoldásáról. Ilyen előzmények után nagyon megnyugtató, hogy a köztársasági elnök úr nem találta alkotmányellenesnek a több mint 1200 paragrafusból álló törvénykönyv egyetlen rendelkezését sem, ezért a kódexet nem küldte meg az Alkotmánybíróságnak. A köztársasági elnöki levél közel egytucatnyi konkrét észrevételt tartalmaz, nyilván ezek az általa legfontosabbnak ítélt problémák. Anélkül, hogy a köztár sasági elnök úr valamennyi felvetésére reagálnék, kérem, engedjék meg képviselőtársaim, hogy kiemeljek azok közül néhányat. A köztársasági elnök úr kifogásai között
