Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
2019 semmiképpen nem célja olyan társadalmi problémák megoldása, amelyekről egyébként itt most ennek a törvénymódosí tásnak a kapcsán szót ejtettünk. Meg kell mondjam, hogy engem nagyon megdöbbentett Pósán képviselő úr néhány elvárása ezzel a törvénymódosítással kapcsolatosan, és az is, amit akár az integrációról, szegregációról mint szakmai hozzászólást próbált adni. Me ggyőződésem, hogy ez nem szakmai, hanem politikai hozzászólás volt. Hiszen szakmailag hogy mondhatna egy pedagógus olyat, hogy magatartási, tanulási problémával küzdő gyereket le kell választani a többiekről? (Közbeszólások. - Az elnök csenget.) Én azt go ndolom, hogy szakmai szempontból ennek már minimum mintegy húsz éve vége, amikor azt kell mondjuk, hogy az ilyen gyerekeket akár a Taigetoszról is le kellene dobni vagy elkülöníteni, hiszen az esetek 99 százalékában - bizonyára ön is tudja - nem ezek a gye rmekek az okai annak, hogy velük magatartási és tanulási problémák vannak (Babák Mihály közbeszól.) , akkor nem lehet büntetni őt azzal, hogy a saját társaitól vagy a lehetőségeitől elzárjuk. Én azt gondolom, hogy az az országgyűlési képviselő, aki ilyet tu d mondani, nem elég felelősségteljesen gondolja át a diákok helyzetét egy intézményben. (Babák Mihály: Mi a baj ezzel?) Majd még kifejtem később a véleményemet erről. Köszönöm a szót. (Babák Mihály: Jó, nekem mennem kell bizottsági ülésre.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Kérdezem önöket, tisztelt képviselőtársaim, kíváne valaki hozzászólni. Pósán László két percben kért szót. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Csak szeretném megjegyezni azt, hogy nagyon jólesik azt hallani, hogy a szakmai vélekedéseket elvileg mindig csak önök tudják mondani, mi állítólag mindig csak politikai véleményt alkotunk. Ez a fajta önbizalom, ami eltölti önöket, nyilván magyarázat arra is, hogy miért jutottunk oda akár az iskolaügyben, ahol most tartunk. A túlzott önbizalom nem azonos és nem egyenlő a tisztánlátással. (Babák Mihály: Meg a tudással.) Köszönöm szépen. ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm képviselő úr hozzászólását. Két percben szót kért Babák Mihály képviselő úr. (14.00) BABÁK MIHÁLY (Fi desz) : Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Ténylegesen bánom és sajnálom, hogy nem sikerült megértetnem magam, bár az az igazság, hogy tisztában vagyok a törvényjavaslat céljával; a szándék becsülendő, csak rossz úton jár. Sajnálom, hogy nem sikerült megértetne m, mert minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak belőle, állítom én, és úgy gondolom, hogy nem ez a jogszabály hiányzik az oktatásban. És megkérem, képviselő asszony, amit nem mondtunk, ne adja a szánkba, úgysem vállaljuk, hogy felelősek vagyunk. A zért vagyunk itt ma, és azért vitatkozunk önnel, mert úgy gondoljuk, hogy felelős képviselők vagyunk, szeretnénk önöknek a munkájukban, felelős kormányzati munkájukban segíteni. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ezt tapasztaljuk most.) Ha ezt nem engedik, az önök problémája, csak az a baj, hogy az egész ország látja a kárát. Úgyhogy nagyobb alázattal kérném befogadni a véleményünket, esetleg meggyőzni az ellenkezőjéről, de mindennemű hozzá nem értéssel és mindenféle politikai puffogtatással nem lehet nálunk er edményt elérni. Én szerettem volna meggyőzni és segíteni önöknek a kormányzati problémában, mert nemcsak önöknek van ezzel gondjuk, hanem az egész országnak. Ha nem sikerült, nagyon sajnálom. A törvény pár passzusból áll, tisztelendő a szándék, de nem ér e l semmit, amíg nem a probléma teljességét igyekezünk kezelni, és nem kívánunk arra megoldásokat keresni. Sajnálom, hogy a
