Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz):
2014 is, de úgy gondolom, hogy a magyar közoktatásban a fegyelmet nagyon súlyosan leépítették, megsértették, és a feltételeit a rendnek, a fegyelemnek és a hatékony nevelésn ek megszüntették vagy aláásták. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Miért mondom azt, hogy látszatintézkedés? Merem állítani, azért, mert az okok feltárása elmaradt, képviselő úr. Tehát ez a törvényjavaslat nem tette meg azt, hogy feltárta volna azokat az okokat, amelyek ezekhez az okozatokhoz járultak volna hozzá. Okozatokból kívánnak most önök javaslatot tenni. Tehát tetszenek érteni, vannak különböző jelenségek, és a jelenségekre valamilyen megoldást kell találni. De azt, hogy miért álltak elő ezek az ügyek, úgy gondolom, hogy a tudatos vezetésnek az a dolga, hogy tisztázza az okokat, hogy melyek azok az okok. Nos, ezzel önök adósak maradtak, és úgy gondolom, hogy ez nagyon nagy szakmai probléma; előrebocsátva, vagy másodszor megjegyezve, hogy nem vagyok pedagógu s, pusztán csak vezető, és úgy gondolom, hogy nagyon fontos az okokkal tisztában lenni, mert ha valaki nem tudja, ha rossz a diagnózis, rossz lehet a terápia. Tetszenek érteni, önök most terápiáról beszélnek, és nincs diagnózisuk. Szóval, ez azért mégiscsa k katasztrófa ma 2009ben, a magyar parlamentben az oktatás kérdésében, hogy nincsen diagnózis, csak terápiát gondolnak, mégpedig azt, hogy legyen szmsz, meg hogy a pályázatban milyen feltételek legyenek. Hölgyek, Urak! Ez így nincsen jól, innentől kezdve szégyene ennek a szakmának, ha ilyet beterjeszt, és ennyien aláírják. Akkor folytatom, hogy miért sértegetem önöket. Azért, mert ezért a 2400 gyerekért aggódom (Arató Gergely: Azért, mert ez a párt feladata!) , szeretem őket, tisztelem őket, és tartom kötel ességemnek felelősen intézkedni róluk. Úgy gondolom, hogy sikerült az elmúlt években az oktatási intézményeket és az ott dolgozókat ezzel a liberális politikával, az integrált oktatással és különböző egyéb más machinációkkal lejáratni, szóval, a tekintélyé t lehetőleg csorbássá tenni. Gondolják végig, hogy melyik kérdésnek mi az üzenete. Többek között, képviselőtársam, nagyon helyesen mondtad, hogy ha nem lehet buktatni, nincs követelmény. Ez volt az üzenete. Önök lehet, hogy mást szándékoltak, de ez nem így sikerült, úgyhogy óriási baj keletkezett belőle. Nincs teljesítményorientáció az általános iskolákban, és ez nagy baj. Mi úgy tanultunk, hogy volt teljesítményorientáció, volt követelmény, és felnevelkedtünk. Tehát kérem, gondolkodjanak el rajta, hogy nem bántani akarom önöket, pusztán csak azt mondom, hogy az útirány rossz, hibás, nyolcadik éve hibás. Tudom, hogy nem ön tehet erről teljes egészében, államtitkár úr, hanem volt olyan gőzfelhő ebben a tisztelt Házban, amikor bizonyos felkapott lózungok kapcs án olyan intézkedéseket hoztak, ami ellene hatott a minőségnek, a rendnek, a fegyelemnek és a hatékony oktatásnak. (13.40) Most nézzük: azt mondják önök, hogy a pedagógus védett személy, a jog védje meg. Tudják, óriási baj az, ha valahol engem és a pedagóg ust is a jognak kell megvédenie. Én úgy gondolom, a pedagógusnak mindig is volt tekintélye, tisztelete, megbecsülése. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztázzunk egypár feltételt abban a kérdéskörben, hogy melyek azok az ügyek, amelyek ma ellene hatnak, visszahúzzák az iskolában a fegyelmet és a rendet. (A jegyzői székben Móring József Attilát dr. Hende Csaba váltja fel.) Beszéljünk a pszichológia metódusáról és annak fontosságáról! A mai világ borzasztó világ, a gyerekek pszichéjével foglalkozni kell. M it tesz ugyanakkor a kormány? A nevelési tanácsadó pedagógiai szakszolgálat normatíváit csökkenti. Ellene hat? Ellene! Így tehát kevésbé lesz rend és fegyelem, mert azt a lehetőséget, amelyik eddig fontos volt, magunk is megtettük a kistérségiben, hasznos volt, csökkentik a finanszírozás feltételeit. Tehát kérem, magukban, a fiskális politikájukban keressék a problémát!
