Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 27 (236. szám) - A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1984 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 19 78. évi IV. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/10873. sorszámon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/10873/1., 2. és 3. sorszámokon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Meg adom a szót Avarkeszi Dezső államtitkár úrnak, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitká r, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a szabálysértési törvény átfogó módosítását tartalmazza, emellett szerepel benne a büntetőeljárási törvény és a büntető törvénykönyv néhány kisebb módosítása is. A szabálysértési törvény módosításának fő indoka az, hogy a tulajdon elleni szabálysértések száma évről évre nő, és komoly problémát jelent, hogy a szabálysértések elkövetőinek jelentős része ismeretle n marad. Az ismeretlen elkövető kilétének megállapítása érdekében szükséges felderítési jellegű cselekmények elvégzéséhez azonban a jegyző nem rendelkezik kellő speciális szakismerettel és kellő apparátussal. A törvényjavaslat a tulajdon elleni szabálysért ések felderítésének javítása érdekében módosításokat hajt végre a hatásköri és illetékességi szabály jogkörében. Az elkövető lakóhelye helyett az elkövetés helyét teszi általános illetékességi szabállyá. A jelenlegi szabályozás, azaz az elkövető lakóhelye szerinti illetékesség az elkövető érdekeit szolgálja jobban, azt biztosítja, hogy az elkövető a legkisebb munkakieséssel és időveszteséggel tudjon a szabálysértési hatóság előtt megjelenni. A lakóhely szerinti illetékesség azonban a felderítés hatékonyságá t gátolja akkor, ha a lakóhely nem azonos az elkövetés helyével. Indokolt tehát az illetékességi szabályok módosítása úgy, hogy az eljárás lefolytatására az a szabálysértési hatóság legyen illetékes, amelynek a területén a szabálysértést elkövették. Tiszte lt Országgyűlés! 2006. június 1je óta a tulajdon ellen elkövetett szabálysértések értékhatára 20 ezer forint, vagyis a 20 ezer forintot meg nem haladó értékre elkövetett szabálysértési ügyekben a jegyzőnek kell az eljárást lefolytatnia. Mára világossá vál t, hogy ez kiemelkedő problémát jelent a tulajdon elleni szabálysértések körében, hiszen az elkövető kilétének megállapítása érdekében szükséges felderítési jellegű bizonyítási cselekmények elvégzéséhez a jegyző nem rendelkezik kellő speciális szakismerett el és kellő apparátussal. Emiatt a tulajdon elleni szabálysértések elkövetőinek jelentős része ismeretlen marad. Az eredményes felderítő tevékenységhez szükséges az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető és a tanúk meghallgatása, a tárgyi bizonyítás i eszközök megszerzése, valamint a helyszín megszemlézése, ruházat, csomag és jármű átvizsgálásának az elvégzése. Ennek elvégzésére a rendőrség felkészült, mivel a vagyon elleni bűncselekmények nyomozását vagy felderítését is e szerv végzi, különbség a tul ajdon elleni szabálysértésekhez viszonyítva csak az értékhatár tekintetében van. Mindezek alapján a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy ha a tulajdon elleni szabálysértés miatt a feljelentést a rendőrségnél teszik meg, és a késedelem az elkövető kiléténe k megállapítását veszélyezteti, vagy a bizonyítékok eltűnésével járhat, akkor a rendőrség az említett cselekményeket köteles elvégezni, majd az erről készült jegyzőkönyvet és a bizonyítékokat átadja a jegyzőnek az eljárás lefolytatása érdekében. Tisztelt O rszággyűlés! A törvényjavaslat megalkotásának másik célja a sértetti érdekek hatékonyabb érvényesítése, és a sértettnek okozott kár megtérítésének lehetővé tétele. A
