Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 20 (234. szám) - A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DOMOKOS LÁSZLÓ (Fidesz):
1825 szavaiból is világossá vált, hogy ennek az érvényesítése komoly jogi akadályokat fog megfogalmazni, tehát ez a törvény végrehajthatatlan a most benyújtott formájában. Idézném, hogy az adatvédelmi biztos a fizetések nyilvánosságát előíró, említett kormá nyrendelet kapcsán már rámutatott, hogy a rendelet akkor sem határozta meg pontosan, milyen munkakört betöltő munkavállalókat érint a szabályozás; a rendelet értelmében tartósan egyes munkavállalók tevékenységét irányító személyek adatait kell a világhálón feltüntetni. Ehhez képest módosítást jelent a jelenlegi javaslat, amely a vezető tisztségviselők, felügyelőbizottsági tagok, munka törvénykönyve szerinti vezető állású munkavállalók, továbbá önállóan vagy másokkal együttesen cégjegyzésre vagy bankszámla f eletti rendelkezésre jogosult munkavállalók, valamint a munkáltató működése szempontjából - és itt a vitatott kérdéskör - meghatározó jelentőségű munkakört betöltő egyéb munkavállalók körét határozza meg. Ez mutatja is, hogy nem egyértelmű, hogy a jogi hat álya kire terjed ki. Ez utóbbi kategória, nevezetesen, hogy a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört betöltő egyéb munkavállaló, azt gondolom, bizonytalan elem továbbra is, annak ellenére, hogy a javaslat példaként megemlíti, h ogy ilyen munkakörnek minősül különösen az a munkakör, amely a gazdasági társaság vagyonával való gazdálkodás során döntési jogkört tartalmaz. Már csak azért is, mert a BKVnál is tudjuk, hogy nem a vagyongazdálkodás körül alakult ki csak és kizárólagosan probléma, hanem éppen a személyzetimunkaügyi, jogi területeken, és erre például nem ad egyértelmű iránymutatást. A 2. § (3) bekezdése értelmében az adatok közzétételéért, hozzáférhetőségéért és hitelességéért a gazdasági társaság vezetője felel. Bár a jav aslat egyértelműen nem mondja ki azt, hogy a korábbi rendeleti szabályozást követi, miszerint a gazdasági társaság saját honlapján köteles nyilvánosságra hozni az adatokat, a (3) bekezdésből, úgy értelmezzük, ez következik. (19.40) Biztos, hogy ez a szabál yozás nem egy életszerű dolog, hiszen jó néhány kisebb önkormányzat betéti társasága vagy kisebb társaságai nem működtetnek saját honlapot. Tehát az biztos, hogy néhány honlapkészítő cégnek rögtön megrendelésre adnának alkalmat, ez az internetfejlődés szem pontjából rendkívül előremutató, de más szempontból ez nem túl ésszerű javaslat. A Nemzeti Bank elnökének a fizetését kiteszik ezen szabályozás kiindulópontjának, ami önmagában is vitatható. Ha már ezt tekintik - ami nem kis összeg, és nyilván ezért az egy negyedében határozzák meg , önök szerint az méltányos, hogy, mondjuk, ha várhatóan a jegybank veszteséges, mondjuk, pár száz milliárd forint vesztesége lesz, akkor még mindig az a kiindulópont, hogy az egyébként egy forintot sem érdemlő jegybankelnök fize tésének az egynegyedét kapják meg a többiek felső határként, azok is, akik egyébként nyereségesen működnek? Én úgy gondolom, hogy ez elfogadhatatlan. Nem a jegybankelnök fizetését kell mérlegelni, hanem azt, hogy a jegybank gazdálkodása például milyen ered ményre vezet. Azt gondolom, ez méltányosságában vagy elfogadhatóságában is egy vitatható kiindulópont lehet a mindenkori egyéb javadalmazások megállapításában. A legnagyobb kritika, azt gondolom, amiért nem támogatható ez az előterjesztés, hogy nem kezeli a ténylegesen felmerült problémák okát: a BVK, a MÁV, a vagyonkezelő, az állami vállalatok jó néhány körét illetően az elmúlt évek rossz gazdálkodása ellenére mégis hatalmas kifizetéseket. És nem mindig első számú vezetői kifizetésekről van szó, hanem bizo ny sok esetben, például a BKVnál, több tíz ilyen ember - vagy százas nagyságrendben lévők - kifizetéseire vonatkozik. Ha pedig azt vizsgáljuk meg - ha már részleteiben jobban megnézzük , hogy hol lenne értelme szabályozni, akkor miért nem ott, ahol monop óliumok vannak, az összes monopóliumnál, amely állami megrendeléssel összefüggésben van. Mondok példákat: PPPprogramok, koncessziós szerződéssel bíró magánvállalkozásokat is beleértve, állami vállalkozások vagy ezen állami vállalatok - amelyeket önök közt ulajdonban álló gazdasági társaságnak fogalmaznak - által
