Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 20 (234. szám) - A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÓBIÁS JÓZSEF (MSZP), a napirendi pont előadója:
1820 Azt gondolom, álságos lenne az a magatartás, hogyha egy általános vitában arról polemizálnánk, vajon az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságoknál célszerűe és indokolte önmagában felvetni a takarékosság és a nyilvánosság jelzőjét, miközb en 3167 önkormányzatban ugyanerre nem kerítünk sort. Tehát tisztelettel kérem ellenzéki képviselőtársaimat, értsünk abban egyet, hogy lehet, hogy a konkrét szakmai kérdésekben vitánk van, de általában véve ma Magyarországon a választópolgárnak a saját szem pontjából nemcsak az állami tulajdonra kell figyelnie, hanem helyben, az ő településén működő gazdasági társaságok tevékenységét is joga van ugyanolyan átláthatósággal és nyilvánossággal mérlegelnie. Újdonság, ha azt vesszük, ebben a javaslatban a kormányr endelethez képest, hogy a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a vezető állású munkavállalók mellett az önállóan vagy másokkal együttesen cégjegyzésre vagy bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók, valamint munkáltatók működé se szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört betöltő egyéb munkavállalók pénzbeli juttatásait is nyilvánosságra kell hozni. A jelen törvényjavaslat szerint a jövő évtől a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló személy személyi bére, alapbére, valamint vezető tisztségviselőjének havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke tárgyévi összes keresete egytizenkettedének, tehát egyhavi fizetésének egynegyede lehetne. A jövő évtől a rendelkezés - ha elfogadjuk a jogszabályt, értelemszerűen - biztosítaná, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál felügyelőbizottság létrehozása kötelező, illetve a zártkörűen működő részvénytársaságnál az igazgatóság létszáma a társaság jelentőségétől, méretétől, működésétől, jellegétől függően három vagy öt fő, a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű gazdasági társaságoknál pedig legfeljebb hét fő lehetne. Szabályozná ugyanez a törvénytervezet a felügyelőbizottságok létszámát: 200 millió forint alatti három fő, ezt meghaladó jegyzett tőke esetében pedig öt fő lenne a felügyelőbizottsági tagság létszáma. A felügyelőbizottság elnökének havi díjazása ez esetben nem haladhatná meg a legkisebb munkabér ötszörösét, a felügyelőbizottsági tagok esetében pedig ugyanennek a minimálbérn ek a háromszorosát. 2011. január 1jétől lépne hatályba az a rendelkezés, amely kimondja, hogy a köztulajdonban álló, 200 millió forint jegyzett tőkét meghaladó gazdasági társaság felügyelőbizottsága elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javasla tot. Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen javaslat tehát maximalizálná az állami tulajdonú cégekben az igazgatóság, illetve felügyelőbizottság létszámát, továbbá fizetési plafont is bevezetne. Azt gondolom, megnyugtató lehetne, hogyha mind a fizetések, mind a személyes adatok e tárgykörben nyilvánosságra kerülnének. Mivel általános vitáról van szó, fontos, hogy a nyílt jogalkotási törvény életbe lépése óta számos olyan civil szervezet fogalmaz meg különböző jogszabályokhoz javaslatokat, véleményeket, amelyek olykor, intenzitásukban gyakran, olykor viszont kevésbé jelennek meg e Parlament falai között. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Társaság a Szabadságjogokért egy véleményt küldött el minden előterjesztőnek a törvé nyjavaslattal kapcsolatban. Azt is fontosnak tartom megjegyezni, hogy e mozgalom minden egyes céljával és a koncepciójával egyetért. További javaslataik voltak, amelyeket mi a magunk részéről támogatandónak tartunk, és azt is gondolom, módosító formájában ezek beépíthetők egy egységes javaslatba. Csak felvetésképpen három pontot szeretnék az önök figyelmébe ajánlani. Fontosnak tartják, hogy ne csak a javadalmazás mértékének legyen plafonja, hanem vele egyidejűleg az államháztartás rendszereiben már érvénybe n lévő üvegzsebtörvény legyen életbe léptetve ezen jogszabálytervezetben is, nevezetesen az állami tulajdonú gazdasági társaságoknál az 5 millió forintnál nagyobb szerződések vagy az 5 millió vagy annál nagyobb értékű szerződések 60 napon belül történő nyi lvánossá tétele az adott adatvédelmi szempontok alapján minden olyan tulajdonú társaságnál, amelyik ilyent köt. Ez egy fontos szabály, mert elősegíti, hogy nemcsak a javadalmazás
