Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 20 (234. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - PETTKÓ ANDRÁS (független): - ELNÖK (Mandur László): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz):
1806 (18.10) Tudniillik mi történik a költségvetés tárgyalásánál? A kormány előterjeszt egy javaslatot, hogy hogyan költsü k el a közös kasszánkban lévő pénzt, különböző jogcímekre. Van 380 képviselő, aki a saját értékrendje szerint szintén fölállít egy rangsort, és azt mondja, hogy ide, ide és ide kellene többet tenni, és onnan vegyük el. Teljesen természetes, hogy ezek össze adhatatlan dolgok. Itt egy rangsor áll össze egy soron, amit itt kéne közösen eldöntsünk, hogy melyik a helyes rangsor, melyiket finanszírozzuk, milyen mértékben. Tehát azt hiszem, hogy tévednek, amikor a költségvetés funkcióját, szerepét abban mérik, hogy összeadva ezeken a sorokon lévő javaslatokat, kihoznak egy 2530szoros tételt. Még egy megjegyzést. Katona Tamás államtitkár úr egyensúlyra hivatkozik, és ez a nagy érték. Kérem szépen, a végső egyensúly maga a halál, az egy egyensúlyi állapot, onnan nin cs tovább sehova, se le, se föl. Tehát amikor egyensúlyra hivatkozunk, kéne gondolni a jövőnkre, hogy merre tartunk, és olyan típusú költségvetést összeállítani, ami a jövőre vonatkozik. Ezt azért is mondom, mert Alexa képviselő úr szóvá tette, hogy nincs koncepció azokban a módosító indítványokban, amiket beadtunk. Nem gondolnám. Én azt a húszat szeretném részben indokolni, amiket beadtunk - illetve azok közül néhányat , és szeretném nagyon határozottan a koncepcióját elmondani. A jövőre vonatkozó és a tú lélésre, a gyengék túlélésére vonatkozó javaslatokat tettünk, hogy ez a társadalom a következő évben meg az azt követő évben is működőképes legyen. Ilyen típusú javaslatokat tettünk, és sajnálatos módon épp ez jellemző a költségvetésre, hogy minthogyha a g yengéket otthagyná az útszélen, és minthogyha a jövőt élné föl azokkal a javaslataival és azokkal a csökkentéseivel, megszorításaival, amelyeket a költségvetésben javasol. Szokták azt is kifogásolni, hogy hol a forrás, hogy honnan vegyünk el. Hát, egykét lábat szeretnék mondani, ahogy ezt itt szokás a költségvetésnél megtenni. IRM, ruházati költségek, jutalom, étkezési hozzájárulás, utazás 3,2 milliárd forint. Ugye? Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, NKTH - miközben nincs kutatási stratégiája é s kutatásirányítása ennek az országnak , 40 milliárd forintot költ el esetlegesen kutatási irányokra, esetlegesen, merthogy nincs egy közös stratégia, és az irányítása is olyan ennek a területnek. De hogy aztán az állatorvosi lovat újra idehozzam: miközbe n megszorításokról beszélünk, van bizony olyan hely, ahová akár meg is lehet duplázni a költségvetési forrásokat. A Károly Róbert Főiskola egy ilyen állatorvosi ló. Nem a Károly Róbert Főiskolával van bajunk, hanem azzal a helyzettel, hogy egy olyan főisko lának, amit már kistafíroztak milliárdokból - válság ide, válság oda , egyik évről a másikra, a válság közepette megduplázza a költségvetési finanszírozását. Barátaim, hetvenegynéhány felsőoktatási intézmény van Magyarországon, és ezenközben kettőnek van önálló sora, amin pénz is van, az oktatási tárcánál garantáltan megkapja ezt a pénzt! Nem pályázhat - mert ezt szokták mondani, hogy a többiek is pályázhatnak, hogyne , de itt egy garantált pénzről van szó, és megduplázza a forrásait egyik évről a másikr a. Nos, ilyen lábakra hivatkozva mondtuk azt, hogy ide ne költsük el a pénzt, máshova kell ez a pénz. Hova? Élelmiszerbiztonsági Hivatal. Az élelmiszerválságok közepette 209 millióról 139re csökkenti a költségvetését. Nincsenek élelmiszerbiztonsági prob lémáink? Szakoktatás, a jövő: 10,3 milliárdról 5,7 milliárdra csökken. Nem kell a képzett ember a jövő társadalmához? Közművelődés, agrárközművelődés: 766 millióról 605 millióra csökken. Nem nagy tételekről, hanem a túléléshez szükséges ügyekről van szó, a jövőről van szó. Agrárkutatóintézetek: 5,9 milliárdról 3,7 milliárdra csökken. Agrármarketing Centrum - el kéne adnunk az áruinkat, kiszorultunk nemcsak a nemzetközi piacokról, a hazai piacainkat is elvesztjük : két éve még 1,1 milliárd volt. Most tudj ák, hogy mennyi? 182 millió forint. Döbbenetes!
