Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 20 (234. szám) - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
1777 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Elsősorban az oktatás különböző területeire benyújtott módosító indítványokról szeretnék néhány szót szólni, de én sem tudom megkerülni azt a kérdé skört, hogy a választókerületemet érintő ellenzéki módosító indítványok milyen fedezetből kerülnének kifizetésre. Először is a beterjesztett törvényjavaslat sok olyan területet érintett a korábbi évekhez képest negatívan, amit korábban elképzelhetetlennek tartottunk, akár az előttem szóló Horn Gábor képviselő úr által felvetett informatikai fejlesztésről legyen szó, amelyről azt gondoltuk és azt gondoljuk, hogy az európai uniós pályázatokkal egy része pótolható, ugyanakkor természetesen megvizsgáljuk az SZD SZ képviselői és más képviselők által benyújtott módosító indítványokat, és azt, hogy anélkül, hogy szétfeszítené a költségvetés kereteit és hiánynövelés következne be, milyen módon lehet megoldani azokat az általunk is fontosnak tartott területeket. Szere tném jelezni, hogy a kétnyelvű iskolák finanszírozása, a művészeti iskolák normatív finanszírozása az eddigi tárgyalások alapján a kormány vezetői, a pénzügyminiszter, az Oktatási Minisztérium és frakciónk közreműködésével nyugvópontra jutott. Ugyanolyan m ódon finanszírozzuk 2010 januárjától a közoktatást, ha elfogadja a parlament az általunk támogatott indítványokat, beleértve a kétnyelvű oktatást és a művészeti iskolákat is, mint decemberben. Azaz annyival csökken az állami támogatás 2010 januárjától, ame nnyit a munkáltatóknak be sem kell fizetniük az államkasszába. Tehát mondhatjuk azt, hogy ugyanúgy hozzá kell járulni a fenntartó önkormányzatoknak az oktatás finanszírozásához 2010ben is, mint 2009ben, és ugyanúgy gazdálkodhatnak biztonságosan az iskolá k. Nem lesz ez egy örömünnep, hiszen idén is szűkösen álltak a források rendelkezésre, de meggyőződésünk szerint a kiszámítható és stabil módon feszes költségvetéssel működőképesek maradnak intézményeink. Az említett informatikai fejlesztés mellett számunk ra nagyon fontos még néhány megkezdett folyamat folytatása. Ha a közoktatás finanszírozására évente százmilliárdokat, 700800 milliárdot költ el a magyar államháztartás, akkor valamilyen módon azt is vizsgálni kell, hogy hogyan hasznosulnak ezek a források . Erre korábban teljes körű mérésértékelést vezettünk be, ami azt jelenti, hogy 4., 6., 8. és 10. osztályban minden egyes diák esetében hiteles felmérés készül anyanyelvből és matematikából, az alapkészségek fejlődését mutatják ezek a mérések; ezeket ki k ell értékelni, ez pedig pénzbe kerül. Erre a beterjesztett költségvetés csak részben biztosította a forrást, módosító javaslatunkkal azt szeretnénk elérni, hogy olyan módon lehessen 2010ben is ezt a mérést elvégezni, hogy értelme legyen. Tehát legyen forr ás mérési biztosok jelenlétére, hiteles legyen a dolgozatok megírása és javítása is, és akkor valódi jelzéseket kapunk arról, hogy az oktatásba befektetett százmilliárdok hogyan hasznosulnak, milyen tendenciákat mutatnak a mérések. Ha ezt egy évben kihagyn ánk, akkor megtörne az a sor, amiből hiteles információkat lehet nyerni. Megvizsgáljuk azt is, hogy az előbb már egy kétperces hozzászólásomban említett felsőoktatási fejlesztési program keretében megvalósult kollégiumfelújítások és egyetemi rekonstrukciók úgynevezett PPPs programjainak finanszírozása megnyugtatóan rendelkezésre álle. Azt gondolom, ha másként nem, átcsoportosítással biztosítani kell azt, hogy ne növelje a hiányt, hiszen ezeket a költségeket mindenképpen ki kell fizetni. Ha reális számítás ok alapján igazolódik az, amiről Horn Gábor az imént beszélt, hogy növelni kell a forrásokat, mert ezek nem elegendőek, akkor nyilvánvalóan ilyen típusú indítványokat is meg fogunk vizsgálni, és ha forrást találunk rá, támogatni fogjuk ezeket. El kell mond anom még azt, hogy az oktatási és tudományos bizottsághoz tartozó más szakterületek, így a Magyar Tudományos Akadémia működése a kormányzat és az Akadémia vezetősége, elnöke által kötött megállapodás alapján került be a költségvetésbe. Örülök annak, hogy i tt, a parlament falai között erről nem folyt élénk vita; megfelelő módon, ott is szűkösen, a nehéz pénzügyi körülményeket figyelembe véve feszes költségvetés készült, de működni fog a Magyar Tudományos Akadémia, és a hozzá tartozó intézmények is működni fo gnak 2010ben.
