Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 15 (221. szám) - A hitelkárosultak megsegítéséről szóló törvényjavaslat előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP), a napirendi pont előadója:
173 mindannyian, hogy készítsen el október 15éig egy olyan törvényt, amely valóban megvédi a hitelkárosultakat, valóban melléjük áll, és azonnali hathatós s egítséget nyújt nekik. Néhány dolgot hadd emeljek ki, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt Országgyűlés. Ami talán a legfontosabb, hogy azonnali szabályozást kell alkotni arról, hogy a kilakoltatásokat ebben az időszakban megelőzzük. Nagyon fontos, hogy ne kerüljenek családok úgy az utcára, hogy utána az életlehetőségeik, életkilátásaik sokkal nehezebbek lesznek később. Mindenki nagyon jól tudja, hogy ha gyorsan segítünk egy családon, az anyagilag sokkal kevesebb, sokkal kisebb összeget jelent az állam, az önkormányzatok számára, mint ha később szociális segélyekből, szociális lakásban kell elhelyezni őket, és így kell támogatni őket. A gyors segítség, a hathatós segítség sokkal olcsóbb hosszú távon is. Arról a méltatlan helyzetről már nem is beszélve, amely be családok kerülnek: esnek szét adott esetben, kerülnek gyermekek gyermekvédelem alá, vagy akár otthonba is, szakad szét a család, amely helyzet senkinek sem jó, méltatlan a családnak is, méltatlan a társdalomnak is. Amit a második határozati javaslatunkb ól kiemelnék, az az, hogy van egy olyan gyakorlat, miszerint amikor ki akarják lakoltatni a károsultakat, vagy pedig el akarják árverezni a lakásukat, akkor bizony beteszi a lábát a maffia. Tudom, hogy az utóbbi hónapokban hál’ istennek ezen a területen el őrelépések történtek, de mégis, nemegyszer van, hogy a gyors eladások miatt, a gyors pénzhez jutás miatt igazából nem érdekeltek abban, hogy milyen áron adják el az adós lakását, csak minél hamarabb túl legyenek rajta, így az sokszor ára alatt történik. Ne m egy országban igenis lehetőség van arra, hogy ha már minden kötél szakad, és nem lehet megoldani más módon a család gondjait, problémáit, akkor ők maguk árulhassák a lakásukat, mi azt javasoljuk, hogy 6, legfeljebb 12 hónapos időszakon keresztül. Mindenk éppen nagyon fontos a most mutatott időszak, amikor az euró 300 forint fölé emelkedett, vagy a svájci frank nagymértékben emelkedett, hogy volt olyan helyzete a családoknak, az adósoknak, amikor a hitel, amit felvettek, sokkal több volt, mint amennyit ért az ő lakásuk. Ezt a helyzetet valahogy rendezni kell, mert azoknak az embereknek, akiknek ilyenkor eladják a lakásukat a fejük fölött, nemcsak hogy megszűnik a lakásuk, hanem a különbözetet is valamilyen módon ki kell termelniük, és még katasztrofálisabb h elyzetbe kerülnek. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Néhány gondolatot még hadd emeljek ki. Mindenképp fontosnak tartom azt a javaslatot, amely arra vonatkozik, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. közvetlenül is kiválthassa a fizetésképtelen adósok hiteleit, vag yis az állam valamilyen módon alkossa meg azt a szabályozást. Tudom, hogy azt fogják felvetni pénzügyi és banki szakemberek, hogy az állam ilyen módon nem avatkozhat bele közvetlenül, és nem kapcsolódhat közvetlenül az adósok helyzetébe, de ha az önkormány zatoknak lehetőségük lehet erre, hogy ők vegyenek fel hitelt, ott viszont a bajbajutott már nem tulajdonosként maradna bent a lakásában, hanem bérlőként, a bérleti díjat ugyanúgy fizetnie kell, a gond ugyanott van. Itt szeretnék kitérni egy olyan kérdésre, hogy Magyarországon a lakásállomány nagy része tulajdonban van, és milyen nagy baj - hangoztatják sokan , hogy kevés a bérlakás. Azt gondolom, nem lehet összehasonlítani az európai, tőlünk nyugatabbra lévő országok gyakorlatával, hiszen ott ötven éven ke resztül ugyanaz a kapitalista - vagy szabadpiaci - rendszer folytatódott, ami nálunk a háború előtt volt. Magyarán megmaradtak a bérlakástulajdonosok, és a bérlakástulajdonosoknak az volt az érdeke, hogy öttíz, sőt akár ötven éven keresztül is bérbe adj ák valakiknek a lakásokat. Nem az azonnali haszonszerzés volt a feladatuk, hanem hogy később is megmaradjon az az ingatlan, és a bérlő is minél tovább ott maradjon, természetesen akkor, ha megfelelő volt egymás között a kapcsolat. (14.50) Magyarországon ne m ez alakult ki. A ’888990es évben eladták az önkormányzatok azokat a lakásokat, amelyeket ők egyébként nem tudtak felújítani, rábízták az emberekre, és 95 százalékban vagy még nagyobb mértékben tulajdonba kerültek az emberek. Másrészt pedig a magyar mu nkaerő -
