Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - ÖRVENDI LÁSZLÓ JÓZSEF (Fidesz):
1503 jobb a termésmennyiség az átlagos évekhez viszonyítva. A kertészeti termékek menn yisége is folyamatosan csökkent, és még éppen eladhatóak voltak, de az olcsó import - amely kérdéses minőségű, és az ellenőrzések során például 154 tételből 171 kifogást találtak , az ilyen minőségű olcsó importzöldség lenyomja a kertészeti termékeket, a kertészeti ágazatot is. A gyümölcstermelés egyik nagy válságát élte meg 2008ban, eladhatatlanná váltak a termékek. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy az inputárak megmaradtak a 2007. évi mesterségesen, spekulációs céllal megemelt felvásárlási árakhoz igazo dva. Így az eredmény - hiába volt jó a termés - szegényes maradt. A jelentés legjellemzőbb vonása, hogy 221 oldalon végeredményben arról beszél, amiről akar, de a problémákat sok esetben elhallgatja, az adatgazdaként megadott számai nehezen ellenőrizhetők, a problémás dolgokról csak érintőlegesen beszél, illetve ad egykét számot, amivel nem lehet mit kezdeni. Hiányzik az anyagból az FVM, az MVH és az MGSZH tevékenysége, annak eredményei, egyáltalán, hogy közel három év után a három nagy agrárirányítási sze rvezet hogyan viszonyul egymáshoz, illetve a létrehozásuk elértee a kitűzött célt, mert munkájuk - bármerre is halad - rányomja bélyegét az egész ágazatra. A mezőgazdaság eredménytelenségét több ponton a válsággal, világválsággal azonosítja, pedig sajnos jól tudjuk, hogy ez korábbról eredeztethető. Írja a jelentés, hogy a mezőgazdaság volumene háromévi folyamatos csökkenés után 2008ban jelentősen, az előzetes adatok szerint 27 százalékkal növekedett. Ez a mondat azonban rendkívül félrevezető, mert a 2007. évi esztendő egy igencsak aszály sújtotta év volt, ami a jelenlegi változó időjárási körülmények között is csak évtizedenként egykét alkalommal fordul elő. A rendkívül alacsony 2007. évi terméseredményhez képest a 2008. év ellenben igen jó időjárási körü lményeket hozott, jobb körülmények között elvárható a növekedés. A KSH lakossági munkaerőfelvétele szerint - írja a jelentés - az elmúlt évben 174 ezer főt foglalkoztatott a mezőgazdaság, 4,8 százalékkal kevesebbet, mint 2007ben. Ezek a számok is azt biz onyítják, hogy a mezőgazdaság eltartóképessége csökken, az EU elvárásai nélkül egyre kevesebben dolgoznak a mezőgazdaságban, és azt már tudjuk, hogy ez az elvárás rossz elképzelés volt, a gépesítettség növelése, növekedése nem okoz olyan változást, hogy ez a közel 5 százalék kialakuljon. Egyetértek Demendi képviselő úr felszólalásával, mikor a kézi munkaerő szinten tartására hívja fel a figyelmet, hogy legalább a szinten tartásra volna szükség, mert így tudnánk az embereknek munkát biztosítani. Volt egy rét eg az országban, aki a mezőgazdaság kézimunkaszükségletének kielégítését végezte egész évben, ebből éltek családok ezrei. (Gőgös Zoltán: Csak nem akarnak dolgozni.) Sajnos, a cukorrépaterületünk háromnegyed részének a tönkretétele - mert a cukorreform Ma gyarország cukortermelésének, cukorrépatermelésének a tönkretételéhez vezetett , a gyümölcsösök és a szőlők kivágása, a kézimunkaigényes kertészeti termékek kiszorítása az áruházláncok révén bizony odavezetett, hogy több tízezer embernek nincs munkája, és ez több tízezer családot is jelent. Ezért törekednünk kellene olyan szabályozás létrehozására, aminek segítségével a kézimunkaigényes ágazatokat szinten tudjuk tartani, majd később növelni tudjuk, és ez a kertészet és a gyümölcsös terület. Bár már soka n gondolkoznak azon is, hogy hogyan lehetne cukorgyárat építeni, ha nem is olyan nagyot, mint a kabai volt, de itt jegyzem meg, hogy a kabai diverzifikációs program még mindig ül. Nem tudjuk, hogy mikor lesz már végre - évek óta van a cukorgyári programnak , a diverzifikációs programnak az ígérete, hogy megnyílik, és még a mai napig is várják az emberek. Bizony, ott nagyon sok család erre vár. A tészekkel, técsekkel kapcsolatban: a tészek és a técsek teljes bevétele pedig meghaladta a 42,5 milliárd forintot, írja a jelentés, mindez jelzi a szerveződések nehezebb piaci körülmények között is megmutatkozó hatékonyságát. Megítélésünk szerint azonban látszólagosan ezek a számok igen mutatósak, azonban ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy nagyon sok tész és técs esetében kereskedő- és neppercégek voltak az alapítók, illetve menet közben a nagyobb tőkeerő miatt ráültek a már működő szervezetekre, nem is olyan jó ez a kép. Ilyen esetben csak az árbevétel átfuttatása a cél, a gazdálkodók súlya ezen szervezetekben so kat gyengült, mivel nem volt elegendő tőkeerejük,