Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
1479 Köszönöm. A kisebbségi előadót nem látom, így most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a Házszabály szerint 15 perces időkeretben. Megadom a szót Kovács Tibor képviselő úrnak, MSZP. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahhoz képest, hogy a költségvetési bevételek egyik legnagyobb tételét jelentő jövedéki adókat szabályozó törvényjavaslat van előttünk, meglehetős érdektelenség kíséri a jogszabály elfogadását az Országgyűlésben. Egyszer talán érdemes lenne egy történelminek tekinthető áttekintést tenni ennek a jogszabálynak a módosításáról egészen a rendszerváltás kezdetétől, amikor a jogalkotás alapelvei között “virágozzék száz virág” címszóval születtek szabályok, aminek eredményeként tapasztalhattuk azokat a hatalmas méretű visszaélé seket, amelyek leginkább a jövedéki termékeket övezték, mert hiszen ezek adótartalma volt a leginkább csábító az ezekkel történő visszaélésre. Ennek következtében a szabályok finomodtak, sokan mondják, hogy túlzottan bonyolultakká váltak. Természetesen egy úgymond hétköznapi ember számára, aki nem szakmabeli ezen a területen, valóban nem egyszerű jogszabályokról van szó, de akik alkalmazzák nap mint nap ezeket a szabályokat, ma már rutinszerűen alkalmazzák. A jogalkotás törekszik arra, hogy a még meglévő el lentmondásokat megpróbálja kiküszöbölni, és megpróbálja orvosolni azokat a hibákat, amelyek ma is benne vannak, nemcsak a magyar rendszerben, hanem hallhattunk, olvashattunk róla, hogy az Európai Unión belül is az adócsalások és adóvisszaélések legnagyobb területe ma is még a jövedéki adók területe. Természetszerű, hogy az Európai Bizottság is foglalkozik olyan jogszabályokkal, amelyek a hatékonyabb ellenőrzést teszik lehetővé. Mint ahogy itt az előzőekben az expozéban is elhangzott, új irányelv született a jövedéki termékek szabályozására, és ez kerül át most a magyar jogrendbe. Nem kis terjedelmű a szabályozás, ez kétségtelen, de olyan módosításokat tartalmaz, ami sok tekintetben könnyebbséget jelent a felhasználóknak is. Az első ilyen terület, aminek kapc sán szeretnék visszautalni arra, amit az előzőekben már mondtam, hogy a jövedéki termékek szállítása közben történő visszaélések lehetőségét kívánja korlátozni az a szabályozás, amely az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termékek okmányolására vonatk ozó szabályokat módosítja. A korábbi, papír alapú okmányolás helyett bevezetésre kerül egy elektronikus okmányolás és követése az áruknak, létrejön egy európai szintű számítástechnikai rendszer, amelyben nyomon követhető az áru egészen a feladástól a célál lomásig, majd a célállomáson az adók megfizetéséig. Természetszerűleg ezzel hatékonyabbá válik az egész folyamat, egyszerűbbé, legalábbis az adóellenőrök számára is követhetőbbé. Úgy gondolom, örvendetes az a szabályozásban, hogy ez a szabály alkalmazható lesz nemcsak az európai közösségi szállítások területén, hanem belföldön is. Nyilvánvalóan ez problémát jelenthet olyan felhasználók számára, akik nem rendelkeznek ezzel a speciális kapcsolattal a vám- és pénzügyőrség hálózatán keresztül, ezért teszi lehet ővé a jogszabály azt, hogy ilyen elektronikus okmányokat az ügyfélkapun keresztül is be lehessen nyújtani. Ilyenkor mindig fölmerül, ha egy technikai rendszert alkalmazunk, hogy lehetséges üzemzavar is ennek működése során. A jogszabály rendelkezik arra az esetre is, hogy üzemzavar esetén hogyan kell eljárni. Néhány területen módosít a jogszabály más területeken is. Például létrehozza a bejegyzett feladói státus intézményét, amely a jövedéki termékek kereskedelmében és forgalmazásában vezet be könnyítéseket . Államtitkár úr részleteiben beszélt arról, hogy néhány más területen is tartalmaz módosításokat az új irányelv. Az egyik ilyen terület, hogy az egyéb borok tekintetében, a gyümölcsborok tekintetében megszűnik az a korlát, hogy csak 2 liter űrtartalmú ter mékeket lehet forgalomba hozni,
