Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi …. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
1473 Pedig hát a helyzet az, hogy van, és ha megnézzük azokat a demográfiai adatokat, amelyek sajnos elkeserítőek, azok azt mutatják, hogy milyen mértékben nőtt az elmúlt években a nyugdíjasok létszáma. Csak hogy mindenki tisztában legyen vele: 20 08 januárjában az ország népességének már 30,4 százalékát tette ki a nyugdíjasok tábora. Ez azt jelenti, hogy több mint 3 millió nyugdíjas volt Magyarországon, akiknek a nyugdíját - teljesen természetes módon - az állami nyugdíjalapból kellett finanszírozn i, ezt pedig tudjuk mindannyian, hogy az ország számára egyre nagyobb, mármár erőn felüli megterhelést jelent, hiszen teljesen természetes módon a nyugdíjasok is azt szeretnék, hogy a jövedelmükből, a nyugdíjukból jól éljenek meg. Ehhez pedig a nyugdíjak legalábbis szinten tartása kellene hogy megtörténjen. Mivel a foglalkoztatottak száma sajnálatos módon folyamatosan csökken, ezért állhat elő az a helyzet, hogy egyre nagyobb költségvetési kiegészítésre szorul a nyugdíjkasszába a munkajövedelmek után befiz etett összeg, hogy abból valóban nyugdíjakat lehessen fizetni. Ha tehát ezt a folyamatot nézzük, és a mai magyar demográfiai helyzetet is alapul vesszük, akkor bizony azt látjuk, hogy nagyon szükség lenne bármilyen formában a hosszú távú megtakarítások ösz tönzésére. Valóban szükség lenne rá, de elmondható, hogy igazából ebben a beterjesztett törvényjavaslatban nem nagyon látunk erre példát. Egész egyszerűen érthetetlen számomra az, és örülnék annak, ha valaki erre választ tudna adni, mert szakértők sem tudt ak választ adni erre a kérdésre, hogy vajon hogyan lehet az, hogy a törvényjavaslat 67/B. § (2) bekezdésében az szerepel, hogy csak azt tekinti a törvényjavaslat adózási szempontból is kedvezményezettnek, amely olyan befektetési konstrukció, amelybe csak e gyszer lehet pénzt betenni, utána éveken keresztül nem. Ez világosan le van írva a 12. oldal tetején, ami eléggé érdekes, és ezt szakértők sem értik, hogy hogyan és miként lehet ilyen módon bekorlátozni egy befektetési konstrukciót, hogy egy adóévben be le het tenni valamilyen összeget megtakarításba, de utána nem, csak a hozamokat lehet jóváírni; hiszen ezt világosan leírják a törvény beterjesztői. Nem egészen világos, hogy hogyan és miként lehet értelmezni akkor a megtakarítások ösztönzését, hiszen tudjuk nagyon jól, hogy sajnos ma Magyarországon elég kevesen vannak olyanok, akiknek több millió forint állna rendelkezésre, hogy azt, mondjuk, egy összegben befektessék, majd 35 év múlva több millió forint eredménnyel, nyereséggel haszonnal tudják ezt a pénzt kivenni. Tehát úgy tűnik, hogy valahogy ismét nem sikerült egy általános érvényű szabályozást alkotnia a kormánynak. Szintén nem egészen értjük, hogyha egyébként van egy számunkra is elfogadható és jó szándékú és előremutató kezdeményezés, amely arról szól , hogy egységesítsük azt az adórendszert, amely a tőzsdei forgalmazás, illetve a befektetési szolgáltatón keresztül elért befektetések hozamára vonatkozik, legyen egységes 20 százalék, akkor hogyan lehet az, hogy ha valaki, mondjuk, akár a nyeszszámláról átvitt befektetett pénzét hamarabb ki akarja venni, mint a hároméves időszak, akkor nem 20, hanem 25 százalékkal kívánják adóztatni. Ez szintén megtalálható a törvényjavaslatban, amit - megint csak azt mondom - nem egészen értek. Ha egyszer van szándék arr a, hogy legyen egységesítés 20 százalékkal, akkor mit keres itt a 25 százalék? Ezeket a részleteket itt az általános vitában azért mondom el, hogy világossá váljon minden hallgató számára, hogy egyébként messze nem a befektetések ösztönzéséről szól, hanem valahogy a befektetések nagyon kis szelete lett ebben a törvényjavaslatban kiemelve. Még egyszer hangsúlyozom, úgy tűnik, mintha mindenképpen a nyugdíjelőtakarékossági számlákat, illetve az azok megszüntetésével kapcsolatos pénzügyi tranzakciókat helyezné fókuszba a kormány, és igazából semmi más vagy bármilyen más befektetési forma kikerülne ebből a körből. Tehát mindenképpen azt látjuk, hogy ha valóban egy befektetésösztönzési törvénycsomag lenne most itt, akkor egy átfogó szabályozás lenne vagy átfogó s zabályozást kellene ebben a törvénycsomagban ai, és akkor például akár arról is lehetne pontosan beszélni és lehetne definiálni, hogy melyek azok a befektetésből származó jövedelmek, amelyeket egyéb jövedelemként kell nyilvántartani és majd utána adózni, é s melyek azok, amelyek nem ilyenek. (14.50)
