Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi …. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - MOLNÁR ALBERT, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója:
1465 Úgyhogy ezek voltak azo k a szempontok, amelyek miatt mi, ellenzéki képviselők a gazdasági bizottságban úgy határoztunk, hogy ezt a törvényjavaslatot nem javasoljuk általános vitára. Köszönöm szépen, elnök asszony. ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm szépen, képviselő úr. M ost a költségvetési bizottság véleményének ismertetésére kerül sor. Először a többségi vélemény ismertetésére kérem Molnár Albert képviselőtársamat. Parancsoljon! MOLNÁR ALBERT , a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója : Köszönöm a szót , elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság október 6ai ülésén tárgyalta az előttünk fekvő törvényjavaslatot, és 12 igen, 8 nem és 1 tartózkodó szavazattal általános vitára alkalmasnak t artotta, minősítette. Az biztos, hogy ez a törvény nem fogja megváltoztatni alapvetően a magyar kis- és középvállalatok gazdálkodási feltételeit. Az is biztos, hogy ez a törvény nem fogja megoldani a kis- és középvállalkozások forráshiányát, nem fogja mego ldani a kereslethiányt; ennek a törvénynek egészen más a funkciója. Ennek a törvénynek az a funkciója, és a többségi vélemény így fogalmazódott meg a bizottsági ülésen, hogy először is a törvényjavaslat első harmadában behelyezi az egyéni céget a magyar ga zdasági rendbe a törvények közé, és szabályozza, hogy az egyéni cég hogyan működhet, milyen adózási szabályokkal, miként történhet az átalakulása és minden egyéb. A második szakaszban befektetést, megtakarítást ösztönző lépések szerepelnek, hisz a kormány érzékeli a válságból fakadó feladatokat, és ezzel összefüggésben hoz szabályozást. Ez érinti a személyi jövedelemadót vagy a társasági adót. A harmadik szakaszban jelentős jogalkalmazást segítő módosítások szerepelnek több törvénnyel kapcsolatban, mint aho gy itt az el is hangzott, a személyi jövedelemadóval, a társasági adóval, helyi adók, illetékek, gépjárműadó, az egészségügyi hozzájárulás vagy a számviteli törvény vonatkozásában. De jelentős segítség van a harmadik szakaszban a távhőszolgáltatás versenyk épességének a javítására vagy akár a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben. Mi azt gondoljuk, és ennek adtunk hangot a bizottsági ülésen, hogy jelentős lépés, adminisztrációt csökkentő lépés, és olyan részek vannak, amelyek kizárólag a vállalkozáso k feltételeit javító lépések, ezek azok, amelyek benne szerepelnek ebben a törvényjavaslatban. Nem csodálom, hogy kisebbségi véleményt előadó képviselőt nem látok, hisz az előző törvénynél is lett volna fideszes kisebbségi vélemény, de úgy tűnik, hogy nem jöttek el, mert igazából nem volt ellenérvük. Tehát akkor, amikor a kormányzat vállalkozókat segítő módosítókat tesz a törvényjavaslatba, bizony nagyon nehéz a hagyományos ellenzéki szereppel élni. Ezt mutatja egyébként, hogy nagy vita a bizottságban nem a lakult ki. Nagyon fontos, hogy a második részben a befektetést, megtakarítást ösztönző lépéseknél ismét visszatérünk oda, hogy ha valaki megtakarít legalább három évig, akkor azt tolerálja, kedvezményezi az állam egy kedvező adókulccsal, 3 év után 10 száza lék adókulccsal kell adózni, míg ha a befektetés 5 évig tart vagy 5 évet meghaladó mértékű, akkor már adó nem terheli a hosszú távú megtakarítást. Én azt gondolom, ez nagyon jelentős lépés egy egészséges gazdaság irányába. Normális országokban általában a lakossági megtakarítások finanszírozzák - három jövedelemtulajdonos van: az állam, az állampolgárok és a vállalkozók , és egy normális országban a lakossági megtakarítások szokták finanszírozni az állami túlköltekezést vagy a vállalati fejlesztéseket. Ez Magyarországon nagyon sok éve nem így van. Azt gondolom, hogy a kormányzat nagyon jelentős lépést tett az irányba, hogy a lakossági megtakarításokat arra ösztönözze, hogy ez a másik két jövedelemtulajdonos igénybe tudja venni. Ez azt jelentheti, hogy nem k ell külső forrást, tehát mondjuk, külföldről hitelt vagy egyebet felvenni. Tehát ez mindenképp ebben jelentős előrelépés.
