Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 13 (232. szám) - Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MÁRTON ATTILA (Fidesz):
1448 a tevékenység gyakorlásához, azonban ez csak magához a bejegyzési eljáráshoz nem szükséges. Azt gondolom, ez nagyon gyakori. Hadd utaljak itt is a gazdasági törvény egyéb szabá lyaira, hiszen ez például a kft.k esetében is hasonlóan történik. Nem mondom azt, hogy ezen törvényi szabályozást senki nem játssza ki, de természetesen, amikor a törvényi cél az, hogy könnyítsük a vállalkozók adminisztratív terheit, akkor elsősorban azt gondolom, hogy nem arra az elenyésző kisebbségre kell gondolnunk, aki a törvényi szabályok kijátszását tekinti hivatásának, hanem igenis arra a több százezer vállalkozóra, aki tisztességesen tevékenykedik ebben az országban, tisztességesen végzi a tevékeny ségét, azonban ezen szabályok pénzt, energiát és időt jelentenek számukra. Nagyon röviden szeretnék áttérni a törvény második részére, itt a félreértések eloszlatása érdekében ez az egyéni cégre vonatkozó szabályok, ami, azt lehet mondani, hogy részben elk ülönül az egyéni vállalkozástól. Azt, hogy erre szükség van, szintén európai példák mutatják, azonban Magyarországon jelenleg kevéssé működő ez a gyakorlat, hiszen összességében egyéni cég kétezer található Magyarországon bejegyezve; ez mutatja, hogy a sza bályozás bizonytalansága és ennek a megváltoztatása esetén lehetőség van ennek szélesebb körű elterjedésére. Nyilván ez a cégforma összefügg az egyéni vállalkozással, azonban bizonyos tekintetben el is különül. Például egy cégvezetőt lehet választani, ami, azt gondolom, bármilyen kisebb tevékenységnek a gyakorlását megkönnyítheti. A törvényjavaslat feloldja azokat a terminológiai ellentmondásokat, amelyeket a jelenleg aligalig létező hatályos szabályozás tartalmaz, és arra is kell utalnom, hogy hasonlóan a gazdasági törvény rendelkezéseihez, a szerződésminta alkalmazását vezeti be. Ugyanúgy egy gyors eljárásban ügyvéd vagy közjegyző közreműködésével, elektronikus eljárásban ezek a vállalkozások rövid időn belül, egykét órán belül megalapíthatóak lesznek. F ontos itt is kiemelni, hogy jelentősen gyorsabb eljárásról van szó, és az elektronikus eljárás nemcsak az egyéni vállalkozóknál, hanem az egyéni cégeknél is gyakorlatilag kötelezővé válik. Összességében tehát azt mondhatom, hogy a törvényjavaslat mind a sz abályozás célja tekintetében az európai uniós irányelvre épül (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , tehát a cél mindenféleképpen támogatható, és az a szabályozásmód, amit államtitkár úr is ismertetett, a frakciónk által támogat ható, ezért kérem a parlamentet, hogy szintén támogassa. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kétperces hozzászólás következik. Megadom a szót Márton Attila képviselő úrnak, Fidesz. MÁRTON ATTILA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Az elő ző felszólalás szerintem politikai csemege volt mindazok számára, akik követik a parlament munkáját, ugyanis most élőben kaphattak igazolást arról, hogy az MSZP politizálása, politikai szólamai mennyire nincsenek köszönő viszonyban a gazdaság reális, valós folyamataival. Ilyenekről hallhattunk, hogy szemléletváltás, uniós joganyagra való hivatkozás; magas szintű jogi fejtegetés, de az a baj, tisztelt képviselő úr, hogy ön beszélt tizenöt percet, és a tizenöt percben olyan dolgok hangzottak el, amik, már boc sánat, de köszönő viszonyban sincsenek a napi élettel. Gondolom, ön ilyen szalagcímeket olvas, hogy jó útra tért vállalkozók a következő munka bevételéből kiegyenlítik tartozásaikat, kifizetik a hátrahagyott adósságaikat, befizetik az APEH felé a törleszté st, kiegyenlítik az alvállalkozói számlákat, tehát ezt mondta, hogy adjuk meg a lehetőséget azoknak a vállalkozóknak, majd ezt meg fogják cselekedni. Tisztelt Képviselő Úr! Nem tudom, hogy ön mikor járt legutóbb vállalkozói körben; sajnos ma Magyarországon nem ez a gyakorlat, és nem ezt lehet olvasni az újságok címlapján. Úgyhogy csak ennyit a valós életről.
