Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. szeptember 15 (221. szám) - Az idősügyi nemzeti stratégiáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - DR. IVÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
134 egyszerre kell elindulnunk, és ebben persze nagyon sokat segíthet a média. Remélem, lesz olyan izgalmas ez a téma, hogy ráharap janak, és ebben segítsenek nekünk. Végül, de nem utolsósorban egy abszolút személyeset engedjenek meg nekem. Bárhol szerencsém volt járni külföldön, európai országokban, mindig megérkezett egy autóbusz, 152025 évvel ezelőtt is, amiből mindig kiszálltak a német nyugdíjasok. Azt gondoltam, ha azt el tudjuk mi érni, el tudom én érni, el tudom önökkel együtt érni, hogy belátható időn belül ne legyen olyan európai ország, ne legyen olyan külföldi utazás, ahol nem jelenik meg egykét magyar busz, ahol leszállna k az aktív, egészséges és jókedvű idősek, akkor ezért kell élnünk és dolgoznunk. Ezt várom ettől a stratégiától, és azt várom önöktől is, hogy ahogyan az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság képes volt ehhez a kérdéshez nyúlni, úgy fogja majd az egé sz Ház támogatni és tartalommal megtölteni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Megköszönöm képviselő asszonynak a hozzászólását. Képviselőtársaim! Folytatjuk a vezérszónoki kört. Tisztelettel megadom a szót Iván Lász ló képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának. Képviselő úr, öné a szó. DR. IVÁN LÁSZLÓ , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Képviselőtársaim! Kedves Hallgatóság! Vendégeink! A Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2009 szeptemberére elkészített H/10500. számú országgyűlési határozati javaslatát az idősügyi nemzeti stratégiáról az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága 2009. szeptember 8án tárgyalta, és a mai, szeptember 15i parlamenti plenáris vitára alkalmasnak találta. Véleményezését az alábbiakban fejtem ki, de előtte engedjék meg, hogy egy személyes emlékemre hívjam fel a figyelmet. 1980ban védtem meg a Magyar Tudományos Akadémián azt a tudományos munkámat, dolgozatomat, disszertációmat, amelynek az volt a cí me, hogy “Az időskori szociális izoláció jelentősége a pszichiátriában”. Ez akkor kuriozitás volt, hiszen ilyen témával addig nem rukkoltak ki, pláne nem a Tudományos Akadémián. Ez egy húszéves kutatómunka, illetve gyűjtött munka, klinikai munka mellett az t jelentette, hogy végre akkorra megérett az, aminek a közlése során megvédtem az Akadémián. El nem tudtam volna képzelni, még csak fel sem merült bennem, hogy 28 év telik majd el, vagy jobban mondva 29 év, amikor itt állok a parlamentben, itt ülünk, és be szélhetünk erről a témáról, hogy végre az idősügy ilyen magas szintre kerül, az időskori ügyeket, problémákat egy stratégia mentén tárgyalhatjuk, kiegészítő javaslatokat tehetünk a kormány felé is. Az én személyes emlékem mellett viszont a stratégia vázolj a az idősügy jelenlegi helyzetét, és ebből kiindulva irányt szab annak, hogy 2034re mint célállapot valósuljon meg. Bemutatja a célállapot eléréséhez szükséges fejlesztési területeket, minőségi szakmapolitikai fejlesztési irányelveket határoz meg, a valós helyzethez igazodóan ráadásul. Célja, hogy megakadályozzák az idősek társadalmi kirekesztését, fokozza az érintettek bevonását, az e céllal történő együttműködések fejlesztését, valamint a fenntarthatóságot a különböző szektorok, kormányzati, nonprofit, forprofit informális közösségek, a különböző szakmapolitikák és különböző szolgáltató partnerek között. Lényegének tartja, hogy az idősekről való gondoskodásban a korábbi - mint hangoztatta államtitkár úr is és az előttem felszólaló is - deficitmodell hely ett a fejlődésmodell érvényesüljön. Hangsúlyozza a szemléletformálás szükségességét és hasznosságát, a társadalmi szolidaritás és kohézió erősítését. (11.40) Prioritásokat tűz ki, amelyek révén modern és hatékony cselekvési terveket dolgoz ki. Hosszabb és rövidebb cselekvési terveket tart szükségesnek 2010től 2022ig, majd azt követően 2034ig
