Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 9 (230. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó):
1298 kht.iben mennyi pénz folyik el mindenféle kiszervezett feladatokkal, egyáltalán arányban vane, és üzemgazdasági szempontból értékelhetik, hogy invesztíció és hozam szinkronban vane. Önök ebben csak bázisszemléletűek, tehát c sak pakolják rá a pénzt, vagy éppen szinten hagyják, vagy egy picit elvesznek belőle, de folyik tovább a pénz, ahol rosszul költ az állam. Mondják meg, mit spóroltak meg az állam működésén?! Semmit! Semmit! Tehát ilyen kicsi ügyeknél kisstílűek, és még rán k fogják, hogy riogatunk. Nem azt mondtuk, mondom, hogy a parlament összedől, de a kistelepülésnél sokszor 123456 millió forint egy alapellátásszolgáltatásnál, a közoktatásnál nagyon jelentős, mert nincs meg ez a pénze. És úgy gondolták, számítottak rá, hogy a járulékcsökkenéssel több pénzük marad, kicsit levegőhöz jutnak. Most önök ezt a kis reménysugarat is kioltják fél perc alatt, mert az egyik kezükkel, mondom, szórnak, a másik kezükkel meg mindent elvesznek, ami a kicsiktől, a gyerekektől elvehet ő. Nem tartom korrektnek. Ide tessenek figyelni! Azt mondják, hogy nem akarjuk tudomásul venni és megérteni, hogy válság van. Hölgyek, urak, az önök kormányzása nemcsak válság, hanem csőd - nekem ez a véleményem , rosszul csinálták. És tudják, hogy önök k in hajtják be azt a pénzt, amit elszórtak? Az öregeken, a gyerekeken, az elesett embereken. És akkor mondják, hogy tévedtek a gyermekétkeztetésnél. Ugyan, ugyan! Ki hiszi el ezt már Magyarországon önöknek? Hányszor kellett itt kiabálni a parlamentben, hogy szíveskedjenek már meggondolni, ne vegyék el a gyerekektől! Gratulálok önöknek... (Dr. Szabó Zoltán: Jó, akkor nem, visszavonjuk a módosítót, igazad van!) (14.20) Gratulálok önöknek, hogy józan észre tértek, jól összevesztek a kormányukkal, és sikerült ez t a dolgot reparálni úgy, hogy beadták a módosító indítványt. Sőt, ahhoz is őszintén gratulálok, hogy a művészeti oktatásnál megint megfontolásra bírták a saját kormányukat, mert gyerekekről van szó. És kérem önöket, hogy gondolják majd meg az iskolatejnél is magukat, mert ha vidéken járnak, és nem budapesti flaszterpolitikusok, akkor tudni fogják azt, hogy milyen szükség van az iskolában az iskolatejre. Kérem, ott is vesszenek össze a saját kormányukkal, hogy ne tovább most már! Ezekről az érzékeny terület ekről ne vegyenek el több pénzt! Mondják meg, miért kellett hetekig, hónapokig cirkuszolni ebben az országban, hogy megértse a kormányuk, sőt megértse a miniszterük, hogy az egészségügy és a kórházak nagy bajban vannak. Nem akarták megérteni. Miért idegesí tjük egymást, ha el lehetne fogadni, mondjuk, az előttem ülő Mikola úr véleményét vagy a Kórházszövetségét, vagy bárki másét? De az a baj, hogy nem hallgatnak ránk - és akkor össze akarják masszírozni a saját felelősségüket az ellenzék felelősségével?! Hát , tudják, amit maguk főztek, maguk is egyék meg! Csak az a baj, hogy 10 millióan vagyunk, önök meg kevesen, úgyhogy esszük azt, amit főztek, de ennek nem örülünk. Hölgyek, urak, legyenek reálisak! Ehhez a kicsi pénzhez kisstílűség hozzányúlni. Smucigság, h ogy őszinte legyek önökhöz, mert nem szoktam hazudozni. Szóval, mi nem riogatunk, eszünkben sincsen, pusztán szeretném elmondani a közvélemény előtt, hogy harcolunk minden egyes megszerzett pozícióért, és nem magunkért harcolunk, hanem a gyerekért, az idős ért, az elesettért, a munkanélküliért, a beteg emberért. Tetszenek érteni? Ezt tesszük, semmi mást. És nem riogatunk. Kérem önöket, hogy önök is józanodjanak ki egy kicsit ebben a kérdésben, és számoljanak le az ostobaságukkal. Hallgassanak az ellenzékre, fogadják el a véleményünket. Ne mondják, hogy a miénket fogadták el, csak csináljanak valamit, ahogy tették a gyermekétkeztetésben és a művészeti oktatásban. Kérem önöket, nagy tisztelettel, alázattal, hogy az iskolatejnél is fontolják meg: ne csökkentsék a rá szánt pénzt! Köszönöm, elnök asszony, hogy szólhattam. ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm képviselő úr hozzászólását. A monitorra nézek, és nem látok további hozzászólást.
