Országgyűlési Napló - 2009. évi őszi ülésszak
2009. október 9 (230. szám) - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó): - TÓTH FERENC, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1289 költségvetési törvény megváltoztatásával szereljük ki belőle azokat a juttatásokat, amelyeket január 1jétől az iskolának mint munkáltatónak nem kell megfizetnie. Az oktatási bizottság tehát többségi állásponttal támogatja a törvény általános vitára való alkalmasságát és annak elfogadását ezekkel az indokokkal. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Pelczné dr. Gáll Ildikó) : Köszönöm, elnök úr. Megadom a szót Tóth Ferenc ké pviselő úrnak, aki az oktatási bizottság kisebbségi véleményét kívánja ismertetni. Parancsoljon, képviselő úr! TÓTH FERENC , az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisz telt Államtitkár Úr! Három évvel ezelőtt igen élénk vitát folytattunk itt, a Házban a közoktatási törvény módosítása kapcsán. Akkor a balliberális kormányzat kivette a törvényből azt a garanciális elemet, amely rögzítette, hogy az önkormányzatokat, a fennt artókat illető közoktatási normatíva összege nem lehet kevesebb az előző évinél. (Babák Mihály: Úgy van.) Joggal tartottunk a következményektől, hiszen azóta a normatívák folyamatosan csökkennek. A jelenlegi törvénymódosítás pedig már azt is lehetővé teszi , hogy az állami finanszírozás már tanév közben, január 1jétől csökkenjen. A közoktatási normatívák 2004től kezdetben nominálisan stagnáltak, az utóbbi három esztendőben csökkennek, összegük má r messze a 2002es szintet is alulmúlja. Ha megnézzük az óvodai normatívát, az 2002ben 182 ezer forint, 2010ben 159 600. Az általános iskola első osztályára ugyanezek a számok 2002ben 187 ezer, 2010ben 135 100 forint. (Babák Mihály: Skandalum!) Aztán m ondjuk, az általános iskola ötödik osztályára vonatkoztatva 2002ben 194 ezer forint, 2010ben 179 900 forint. Ezek a megcsonkított normatívák, a közüzemi díjak és az árak majd’ egy évtizedes emelkedésével ma már csak a töredéküket érik. A fél évtizede tar tó példátlan hanyatlást megpróbálják persze rákenni az egy éve kirobbant válságra. A törvénymódosítás lehetőséget ad arra a kormánynak, hogy tanév közben, január 1jétől a közoktatási önkormányzati normatív támogatások 27 milliárd forinttal csökkenjenek. ( Babák Mihály: Skandalum!) A törvényjavaslat a járulékcsökkenés és az eho megszűnésének hatásaival számolva vonja el a forrásokat az iskolafenntartóktól. Ezzel szemben nem számol az áfa növekedésével és az inflációs hatásokkal sem. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési normatív oktatási támogatások több tíz milliárdos csökkentése az önkormányzatok törvényben előírt feladatellátását veszélyezteti. A közoktatásról szóló törvény szerint - idézem - ”a fenntartó tanítási évben iskolát, kollégiumot, óvodát nem sz ervezhet át, nem szüntethet meg. Iskolai osztályt, óvodai csoportot nem szervezhet át, nem szüntethet meg.” Lehet, hogy a fenntartók törvényt fognak sérteni, hiszen ilyen mértékű forráskivonással nem számoltak. Az önkormányzatok tekintélyes része mind keve sebbet vagy éppen semmit nem tud hozzátenni az állami normatívához, folytatódik a szegényebb települések oktatási leszakadása. Lehet, hogy talán ez egyébként cél is. Felmerül a kérdés: vajon alkotmányose a normatívák január 1jétől való csökkentése? Tanév közben az oktatás nem szervezhető át, ám a romló feltételekre való felkészüléshez a fenntartóknak, a szülőknek nem áll elegendő idő a rendelkezésükre. A nem önkormányzati intézményfenntartók esetében, amelyek még kevésbé tudnak pótlólagos forrásokat bevon ni, ez egyenlő lehet a megszűnéssel. A forráskivonás pótlására való felkészülésre idő sem áll rendelkezésre, amely - ismétlem - alkotmányossági oldalról kifogásolható. Egyúttal jelentheti azt, hogy az oktatásban való részvétel aránytalan teherrel jár - pél dául a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében , és jelentheti azt is, hogy az oktatásban való részvétel teljesen ellehetetlenül, például az alapfokú művészeti oktatási intézményeknél. A törvényjavaslat különösen
